Félidőnél jár a tánc nemzetközi fesztiválja

Az elmúlt három napban igazán mozgalmas előadásokat tekinthettünk meg. A hétfői, nyitó nap a női energiák és a misztikum dominált az elő­adásokban, míg a kedd dél­előtt alkalmával Góbi Rita koreográfus gyermekelőadásán vehettünk részt. 
Kedden délután Simkó Beatrix és Jenna Jalonen koreográfusok, táncosok közös előadása, a Long time no see! volt látható. Beatrix Magyarországon született és Németországban él. Jenna Finnországban született és Belgiumban él. Egyikük barna, másikuk szőke. Egy magasságúak, ugyanannyi izmuk van. Akrobatikusak, kedvelik a gőzt, a párát és a vizet. Közép-kelet- és észak-európai régióból származó Y generációs nők. Az egyik őseit a törökök, a másikét a svédek uralták. Pálinkát és Koskenkorvát isznak. Majdnem testvérek, de mégse. A Long time no see elő­adás kiindulópontja egy finn és egy magyar táncos-koreográfus barátságából és szakmai együttműködéséből fakad. 
Csütörtökön is érdemes lesz ellátogatni a tánc fesztiváljára, este nyolc órától a Hangvilla színháztermében a francia Massala táncegyüttes Näss című előadását láthatjuk. A „näss” szó arabul azt jelenti: „emberek”, a híres Nass el Ghiwane (A Bohém Emberek) nevű zenekarra utalva, amely a ’70-es évek hippikorszakának idején tette népszerűvé a gnawa kultúrát. A költői és antikonformista dalszövegek hosszú időre börtönbe juttatták az együttes tagjait, de egyúttal lehetővé tették a marokkói rap megszületését is, amelynek társadalmi töltetű dalszövegei az amerikai modellt idézik. A szentség és világiasság határmezsgyéjén, az eszét vesztett modernitás és ősi rítusok között mozogva, a Näss próbára teszi az egymással ellentétes fizikai állapotokat, valamint megerősíti a hiphop populáris és utcai vonulatainak keveredését. Megkérdőjelezi a hiphop valódi eredetét azáltal, hogy végigvezeti a fejlődését egészen napjainkig. Inspiráció gyanánt szolgáltak többek között Marokkó regionális táncstílusai, a taskiwine és a reggada, valamint a gnawa stílus hagyományainak miszticizmusa.