Görög és román táncok Kadeshától

Őrült professzorokhoz, Paganinihez és zsenikhez egyaránt hasonlították már Jonian Ilias Kadeshát. Szülei albánok, de Görögországban született és ott is nőtt fel, otthon albánként, az iskolában görögként. Már kiskorától fogva nagy hatást gyakorolt rá a zene, különösen a népzene, amit Görögországban nagyon komolyan vesznek. A gyerekeket korán megtanítják a népi táncokra, népdalokra, a népzene szeretetére. Ez a taníttatás aztán mélyen befolyásolta az ő zenei egyéniségének, egyedi előadói stílusának kifejlődését is. Albánia kultúrája nem áll távol a szomszédos Görögországétól, ez a kettősség gazdagította a belső világát. 
A hegedűművész vonzódik a történelem iránt, a zenetörténeti adatok, összefüggések kutatása rendkívül fontos számára. Úgy tartja, ha valaki nem ismeri saját népének, országának a zenei hagyományait, az elmúlt korok történéseit és azok hatását a mai, kortárs zenére, az nem fog tudni jó döntéseket hozni az új művek megtanulása során. 
Egy interjúban úgy nyilatkozott: mindenfajta zenét szeret, a zenélés kulcsa mindig az, hogy az előadó eldöntse, milyen érzelmeket akar kelteni a hallgatóban, és ennek megfelelően időzítse a használni kívánt eszközöket. Bartókot különösen kedveli, Bartók zenéje teljesen a hatalmába kerítette, a vonósnégyesei talán a legjobbak a műfajban. 
A veszprémi koncerten Bartók 1. rapszódiája és a Román népi táncok című műve szólaltak meg, különleges felütéssel, elsőként Kurtág György Jelek, játékok és üzenetek apró kis darabjaival nyitva a programot. Bartók népzenére épülő művei között a két hegedűrapszódia terjedelménél fogva is különleges helyet foglal el, hiszen ezek a zeneszerző leghosszabb, kizárólag népi dallamok feldolgozásából álló művei. Különlegesek a rapszódiák azért is, mert Bartók itt nemcsak dallamokat dolgozott fel, hanem azok eredeti, népi előadásmódját is belekomponálta zenéjébe. A rapszódiák a verbunkosból és Liszt magyar rapszódiáiból örökölt lassú-friss szerkezetet alkalmazzák. A lassú szakaszok visszatéréses formát követnek, a friss tételek táncepizódok formailag nyitott sorozatából állnak. 
Bartók Román népi táncok című műve is jól ismert, sokszor hallott dallamokkal: bottánc, körtánc, topogó, bucsumi tánc, román polka, aprózó. Lendületes, pörgős, erőteljes darab, megidézve az erdélyi falvak román népi táncait, a népi élet teljességét, gazdagságát. Jonian Ilias Kadesha remekül ábrázolta ezt a világot, professzionális technikával, szívből jövő átéléssel, lelkesedéssel adta elő a művet. 
Egy másik táncos darab is megszólalt az esten, Nikos Skalkottas görög zeneszerző (1904-1949) Görög táncok című darabja. A „36 Görög tánc” című sorozatát megírásától kezdve a görög zenetörténet legfontosabb alkotásának tartották. A ciklus részben eredeti, részben stilizált dallamokat és táncokat használ fel, kiemelve a benne rejlő epikus, erőteljes és drámai vonásokat, szarkasztikus és keserves humorú elemekkel szerepeltetve. Az eredmény a görög lélek és szellem alapvető aggodalmát illusztrálja: az egzisztenciális agóniát. Remek hangulatú, nagyszerű előadás volt.

A hangversenyt Enescu 1. román rapszódiája zárta. Enescu legismertebb műveiben, amelyek közé a két rapszódia is tartozik, erőteljesen jelen van a román népzene, de kitörölhetetlenül ott van bennük párizsi tanulmányai és híres tanárai, Jules Massenet és Gabriel Fauré hatása is. Enescut a Mendelssohn Kamarazenekar szívesen és gyakran játssza koncerteken, az Auer fesztivál házigazda együttese ezúttal is kiváló teljesítményt nyújtott. Kováts Péter művészeti vezető betegsége miatt beugrással Tuska Zoltán hegedűművész vezette a zenekart aznap este. 
Rövid, de sokat adó, gazdagító hangverseny volt, örömteli zenéléssel, örömteli hallgatással. 
Az Auer fesztivál szombati programjában Roby Lakatos lép fel a Mendelssohn Kamarazenekarral együtt, vasárnap délelőtt gyermekkoncert lesz Simon Izabella vezetésével, este pedig a Barokksolistene mutatja be „Zenék a sörözőből” című műsorát, mely a 17. századi angol kocsmák életébe nyújt betekintést.