Megújul a kiállítás a veszprémi várbörtönben - A város új turisztikai attrakciója lehet

A várbörtönmúzeum 2015 tavaszán nyitotta meg kapuit az egykori várbörtön mínusz harmadik szintjén. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programban nemcsak infrastrukturálisan, hanem tartalmában is teljesen megújul a kiállítóhely – mondta el Horváth Szilvia, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kulturális projektmenedzsere. Kiemelte, a város számára is kiemelten fontos kiállítás koncepcióján a VEB2023 Zrt. a Laczkó Dezső Múzeummal és egy kreatív tartalomfejlesztő csapattal közösen dolgozott azzal a céllal, hogy európai hírű turisztikai látványossággá váljon a megújult tárlat, és a Veszprémbe látogatók számára kihagyhatatlan látnivaló legyen az egykori várbörtön. Hozzátette, a kiállítást a hostelként és kávézóként újjáéledő Ruttner-házban található látogatóközpontból, valamint az udvaráról induló lifttel lehet majd megközelíteni, a felvonó az egykori őrbódé helyére viszi fel a látogatókat. A tervek szerint várhatóan 2023 utolsó negyedévében nyitja meg kapuit a megújult kiállítás. 

A tárlat tartalmi koncepciója elkészült, a részletek kidolgozása folyamatban van. Orlai Balázs, a kiállítást tervező kreatív csapat vezetője hangsúlyozta, látogatóközpontú és innovatív megoldásokat dolgoznak ki, amelynek révén a város megkerülhetetlen turisztikai attrakciója lehet a kiállítás. A kitűzött célok szerint az eddig évente háromezer vendéget fogadó várbörtön látogatottságát szeretnék megtízszerezni. Orlai Balázs leszögezte, a várbörtönben nem múzeumi anyag, hanem kiállítás lesz látható: nem eredeti műtárgyakat mutatnak be, hanem azt igyekeznek a látogatók elé tárni, a bűn és az igazságszolgáltatás hogyan kapcsolódik Veszprém történetéhez. Egy ilyen kiállítás megalkotása nagyon összetett kihívás, mert egy szinte ,,tabusított" témát közérthetően, élményszerűen kell bemutatni úgy, hogy a tartalom közben a látogató megértésére alapozzon, és semmiképpen se legyen hatásvadász. Ebbe kell a város és a régió történetét is integrálni. A csapat – amelynek tagja építész, grafikus, médiadizájner és szolgáltatástervező is – az elmúlt években többek között a budapesti Magyar Zene Háza állandó kiállításának és a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kiállításának megalkotásában működött közre.

A várbörtön-kiállítás egy hosszú folyosóból és 18 zárkából áll majd, ahova az egykori őrbódé felől érkezik a látogató, itt lesz az új bejárat. A tereket műszakilag modernizálják, ugyanakkor látványukban megmaradnak a bezáráskori állapotukban, így a látogatók voltaképp egy valódi börtön terébe lépnek be, amikor megérkeznek. Az Ember a rács mögött munkacímű kiállítás a börtönök működését mutatja be úgy, hogy a látogató végigkísérheti egy elítélt útját az ítélettől a szabadulásig, míg a zárkákban erős látvánnyal és elgondolkodtató installációkkal találkozhatnak a vendégek. Igyekeznek reflektálni arra is, milyen belső szabályrendszer szerint működnek-működtek a börtönök, amelyekről a mai kor embere nagyon keveset tud, hiszen a büntetés-bűnhődés falak mögött történik – magyarázta Orlai Balázs, aki azt is elmondta, a kiállításon nagy hangsúlyt kap a büntetéstörténet is, amelyet a 17. századtól mutatnak be, kitérve a felvilágosodás által hozott paradigmaváltásra is: míg előtte a büntetést a testre és a becsületre mérték – a bűnös sokszor a közösség előtt nyerte el büntetését –, addig a 19. századtól a bűnösöket egyre inkább a szabadságuktól fosztják meg. A tematikát a cellákban helytörténeti eseményekkel egészítik ki, például a tervek szerint elmesélik a környékbeli szégyenkőre állítások mikéntjét, beszélnek a hóhér szerepéről, és megidézik Milfajt Ferkó betyár – akit felakasztása után elrettentésül a veszprémi akasztódombon tettek közszemlére –, valamint az 1993-as rabszökés történetét. 

A kiállítás kitér arra is, hogy a bűn és büntetés fogalma hogyan változott az elmúlt évszázadokban a talio-elvtől napjainkig, megemlítve azokat az eseteket, amelyek megítélése – például az istenkáromlás – gyökeresen átalakult az idők során. Horváth Szilvia elmondta, a várbörtön szintjén egy közel 200 méter hosszú várfalsétány is épül a Sziklai János utcáig, ahol a rabok szabadulásával kapcsolatos installáció kaphat helyet, valamint arra is reflektálnak, hogy a hozzátartozók hogyan kommunikáltak a várbörtön rabjaival a Jókai utcáról. A tervek szerint a kiállítás végén vitára, gondolkodásra ösztönző kérdésekre válaszolhatnak a látogatók, és létrehoznak egy teret, ahol iskolásoknak lehet múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartani.