Könyvforgató – Régiségek és ritkaságok a zirci apátságból

Először az írás történetét bemutató könyvet választotta szakértőnk, hiszen a kor legfontosabb szövegének, a Bibliának a tudományos tanulmányozásához ez elengedhetetlen volt. Napjainkban pedig a különböző ábécék kinézete üzenetet hordoz, a szövegszerkesztőkben számos betűtípus közül választhatunk, stílusunknak, mondandónknak megfelelően. Ebben a régi kötetben szerepel a híres humán ábécé is, amiben a latin betűket egy vagy két emberalak alkotja, különböző testtartások révén formázza meg a betűket. De kezdjük a könyv alakjával, már az sem megszokott. A fektetett negyedrét formátum nem gyakori a régi könyvek világában. A műemlékkönyvtári pletyka szerint egy sarokba dobva találták meg ezt a jelentéktelennek tűnő darabot, enyhén koszolódott kötésben. Kicsi, vékonyka, annál érdekesebb szépség. A kötés papírtábláját régi kéziratokból alkották, erre került a pergamenkötés, ami átlátszik, így kivehető alatta a régi kézírás.

Ha kinyitjuk, belül a zirci könyvtári pecsét látszik, a XIX. században kerülhetett ide. A könyvet 1596-ban nyomtatták, az írás történetével foglalkozik, gyönyörűen kidolgozott rézmetszeteken mutatja be a különböző népek betűfajtáit az ókortól a XVI. századig. Azokat az ábécéket ábrázolja, amiket akkor ismertek, egybegyűjtötte azokat, mert fontosak a különböző népek, így a világ történetének megismeréséhez. 

A nyomtatvány életrajza

A könyv kiadói, a de Bry testvérek – akikre még kitérünk – nem elégedtek meg ennyivel, díszes kezdőbetűket is rézbe álmodtak. A kötet nagyon ritka, bár több nagy európai és amerikai könyvtárban fellelhető, azonban Magyarországon csak Zircen. Ez a példány ráadásul teljesen ép, minden oldala megvan, és igen különleges kézírásokat, utólagos beragasztásokat tartalmaz, így még egy ugyanilyen nincs a világon. Lássuk, miről mesél a könyvtárosnak ez a könyvecske! Az életrajzához tartozik, hogy egy nürnbergi orvosé volt, egy fizikával, botanikával is foglalkozó tudósé, aki megtehette, hogy nyomtatottat könyvet vásároljon. Az ex libris alapján azonosíthatók az első tulajdonosok: Michael Rötenbeck és felesége, Anna Ammon. Az ex libris olyan sokszorosított, grafikai nyomat, amelyet a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztanak és a tulajdonos címerét, nevét tartalmazza. 

Később a könyv Nagy Andráshoz (Andreae Nagy, 1765) került. Az övé gyakori név, de valószínűleg arról a győri mérnökről és rézmetszőről lehet szó, aki Tomka Szászky János Magyarország térképét újra metszette és magyar helynevekkel Bécsben kinyomtatta – mondta el Németh Gábor és folytatta: a rézmetszetes címlapon a címmezőt két alak övezi, balról Kadmosz, aki a legenda szerint megtanította Théra szigetének lakóit az írásra, jobbról Ábrahám, akit a káld írás megalkotójának tartott a hagyomány. Felül az Szentírásra utaló kőtábla, alul pedig Bábel tornya látható. Az ajánlás II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi grófnak szól.

Az írás, a betűk ajándéka

Az alkotók szintén nevezetesek, a de Bry testvérek német nyomdászcsaládba tartoztak, arról voltak híresek, hogy könyveiket finom szépségű rézmetszetekkel illusztrálták. Így ismerhettek meg a fotózás elterjedése előtti időkben élők távoli tájakat, városokat, s ennek köszönhették a kiadók, hogy számos könyvük népszerű lett a korabeli közönségnél.

A kötet bevezetőjében hét oldalon keresztül a de Bry testvérek értekezését olvashatjuk az írás történetéről. Ebben szólnak arról, hogy az írást, a betűket a legnagyobb ajándéknak tartják, a tudományok és a művészetek alapvető fontosságú eszközének. Mítoszokat és legendákat idéznek fel, miszerint az első írás a káld (kháld, kháldeus) vagy az asszír volt. Az ókorból pedig hét írásfajtát különböztetnek meg: a hébert, a görögöt, a latint, a szírt, a káldot, az egyiptomit és a gétát. Az írásokat aztán sok más nép is átvette, sokszor rontottak rajtuk, például a gótok és a longobárdok. Megállapítják, hogy a nyelvek is eltűnnek, mint az etruszk, ami megtalálható ókori feliratokon, de megérteni már nem tudják. Kiderül, hogy a testvérek követik az eseményeket, mert tudnak arról, hogy a mexikói őslakók ismerik az írást, könyveik elkészítéséhez pedig fák leveleit préselték, majd varrták össze. 

Finoman kidolgozott metszetek

A bevezető írás után 34 rézmetszetes ábécé-táblán a káld, a szír, a héber, a kopt, az arab, a szamaritánus, a görög, az illír, valamint a horvát, az örmény és a római betűk, karakterek, továbbá más nemzeti betűtípusok – német, flamand, francia és egyéb — változatai láthatók, s ezek a nagy- és a kisbetűket is felvonultatva mutatják be az írásstílusokat. Ezt követi 12 tábla 24 gyönyörűen kidolgozott manierista – azaz a reneszánszot és a barokkot összekötő stílustörténeti korszakra jellemző – kezdőbetűvel a de Bry testvérektől. Remek kézügyeségű alkotók, sok fantáziával megáldva. A G betűben például kakas, az L-ben oroszlán is látható, de a pompás díszítésekben szerepelnek lovak, egyszarvúak, kutyák, majmok, macskák, csigák, szarvasok, pelikánok, pávák, baglyok és még hosszan sorolhatnánk, a növényeket pedig hasonlóképp. A betűk körül ábrázolt élőlények latin elnevezése az adott betűvel kezdődik. 

A befejező rész a mű talán leghíresebb ábrázolásával kezdődik, amin egy vagy két tornász különböző pozícióiból kialakított az ábécé. Utána a de Bry család különböző tagjainak monogramjait felvonultató oldal, majd két képrejtvényekkel, rébuszokkal nehezített négysoros verset tartalmazó oldal következik. A könyv egykori tulajdonosai kiegészítették a tartalmat, például kézírással, kínai karakterekkel és egy félbehagyott tartalomjegyzékkel, s beleragasztottak egy tatár és egy arab ábécét, amiket másik nyomatokból vágtak ki. A tatárt például Marco Polo utazásának első német nyelvű kiadásából. Az arab ábécé érdekessége, hogy a latin átírását is megadták.

A zirci apátságban lévő Ciszterci Műemlékkönyvtárat az Országos Széchényi Könyvtár működteti, a sorozatunkban bemutatott kötetek itt kiállítva megtekinthetők.