Mindenevő krokodil, repülő hüllő, ősgyík – sok van a Bakonyban

A paleontológus szakember bevezetőjében általánosságban beszélt szakterületéről, s arról, hogy nézett ki a Föld 90 millió éve, majd az Iharkúton fellelt egykori élőlény-maradványok, a kutatómunka ismertetését helyezte fókuszba. Az esemény része volt az EKF2023 Pajta programjának.

Kellően interaktív előadás részesei voltunk, a paleontológus a jelen lévő gyerekeket is bevonta, kérdéseivel fenntartva érdeklődésüket. Nem volt nehéz! Szó esett arról, hogyan nézett ki bolygónk 90 millió éve, a kontinensvándorlásról, a kőzetlemezek mozgásáról, a lemeztektonikáról, s kiderült, a fiatalok igen járatosak a földrajzban, az őslények jó részét ismerik, hallottak róluk. – A dinoszauruszok idején Európa olyan volt, mint egy szigetvilág, itt éltek a Kárpát-medence dinói, köztük a bakonyiak. Azonban méreteiket tekintve törpének, különleges testűeknek számítanak más kontinensek hasonló ősállataihoz viszonyítva. Miért? Kisebb élőhelyük, kevesebb táplálékuk volt – magyarázta Ősi Attila. Bemutatta az Erdélyben fellelt Magyarosaurus jellemzőit, beszélt a mai Magyarország területén elsőként a Mecsekből előkerült lábnyomokról, melyekből következtetni lehet, hogy nézhettek ki azok az állatok, majd rátért a Bakonyban élt őshüllőkre, köztük a Hungarosaurusra. 

Elmesélte az iharkúti lelőhely történetét, szólt a bányák megnyitásakor a bauxitlencsékre lerakódott folyóvízi üledékréteg vizsgálatáról. – A kőzeteket vizsgálva a sárgás rétegben egyszer csak vörös csontdarabot találtunk. Majd sorban a többit. Még ma, 23 évvel később is jócskán van itt mit kiásni, de mára előkerült sok ezer lelet, miközben centiről centire bontottuk a homokréteget – mesélte.

Ősi Attila ezek után részletesen elmagyarázta, milyen állatok éltek ezen a szigeten. Emlősökre – bár több 10 tonnányi anyagot átmostak – nem bukkantak Iharkúton, azonban különleges krokodilra igen, ami az Iharkutusushus makadii nevet kapta. – 85 millió éve élt a Bakonyban, számomra a legkedvesebb ősállat. Különleges formájú, mindenevő krokodil volt, mely egy asztalon elférne – mondta el, majd szólt a repülő hüllőkről, például a Bakonyban előkerült Bakonydraco galacziról, melynek bemutatta életmódját, fellelt állkapcsait. – Iszonyú ritkák a repülőhüllő-leletek a világban vékony csontjaik miatt, nekünk 80 egyedet sikerült azonosítani, a térségben viszont gyakori lehetett, a kréta időszak végén halt ki, a gerincesek első repülő csoportját alkotta a madarak megjelenése előtt. A leletek közt leggyakoribb a Hungarosaurus tormai, a magyar ősgyík.

Az izgalmas képes-tárgyas bemutatón szó esett kutatásaik technikai eszközeiről, egyebek mellett a mikro-CT berendezésről, mely századmilliméterenként képes vizsgálni a csontok belső szerkezetét, és még sok egyébről.