A szürke eminenciás kívülálló - Irodalmi est Bereményi Géza műveiről

Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, az EKF-program támogatásával készülő előadást mutatják be az Agórában pénteken és szombaton. A darab egyik szerzője Bereményi Géza, ezért a produkció szervezői úgy döntöttek, hogy az alkotó munkásságának négy műfaját négy rendezvénnyel hozzák közelebb a veszprémiekhez. Kedden este a Kunsztban az író Bereményi volt fókuszban, a szerző műveiről Cserna-Szabó András író és Szegő János szerkesztő beszélgetett, a rendezvényt Máté P. Gábor színész felolvasásai tették teljessé.

Szegő János – aki a szerző utolsó négy kötetét szerkesztette – arra hívta fel a figyelmet, hogy Bereményi már nagyon fiatalon, 24 évesen megírta első könyvét, A svéd király című novelláskötetet – amelyből egy részlet el is hangzott az esten –, és ettől kezdve használta a Bereményi nevet. Az író születési neve Vetró, a diplomamunkáját Róznerként jegyzi – ez nevelőapja neve –, majd a Bereményit kezdte használni anyai nagyapja neve után. Cserna-Szabó úgy vélte, az első kötetben már szinte minden olyan téma megjelenik, amelyek később is előkerülnek a dalszövegekben, a Bereményi Géza által írt filmekben, vagy későbbi irodalmi munkáiban. Az író úgy vélte, Bereményi egyszerre volt outsider és szürke eminenciás: sosem akart a fősodorhoz tartozni, mert az kompromisszumokkal járt volna. Talán ezért is lehet az, hogy gyakran nyúl kényes témákhoz, utalt a Széna tér című versre Cserna-Szabó András, amely az 1945-ös budai német kitörési kísérletről szól. Bereményi a huszadik századi történelmet elemi sűrítéssel dolgozza fel, legyen szó 1956-ról vagy a rendszerváltásról, húzta alá az író, aki kiemelte, ezekhez a témákhoz legtöbbször saját családjának története felől közelít a szerző. Szegő János úgy vélte, Bereményi írói munkásságának egyik különlegessége az anekdotikussága, Cserna-Szabó szerint ezek közé tartozik még a Budapest-kultusz, és a karakteres nőalakok.