Versek a kálvária tövében, fűszálban, lepkeszárnyban fellelhető Istenről

– Életük terhét sokan itt tették le, itt imádkoztak többek közt a két világháború alatt, és mindig megnyugvást leltek. A lelki feltöltődés helye most is és a jövőben is az lesz. Ha családok, akár óvodáskorúakkal jönnek ide, és hitben kapcsolódnak a keresztúthoz, akkor kinyújthatják kezeiket embertársaiknak – mondta Schäffer Zoltán plébános a szabadtéri szentmisén. Ezzel a szertartással kezdődött a száztíz éves kálvária ünneplése. A falut látványával uraló, hegyoldalban álló templom mögé sétálva érkezhetünk meg ide. Jézus keresztútjának stációiról, amiket őseik hittel építettek, a helyiek ma is gondoskodnak. Sokan járnak fel ide elcsendesedni – nem csak hívők –, a hely különlegességét megérezve.

A kálvária tövében hangzott el ezúttal Isten tenyerén címmel Dezső Dóra és Szűcs Miklós zenés, verses műsora. „Hol van Isten? Hol nincs?" – mondta az idézetet a szavaló a költeményből, amely a láthatatlan, szelíd, nagy művészről szólt, aki dolgozik körülöttünk, s könnyű meglelni műhelyében, a fűszálban, ahogy növekszik, a pillangóban, ahogy szárnyra kél. 

Istenes versek, dalok és a népzene szövete segített elmerülni az életcélok, a mindennapos küzdelmek és a hit kérdéseiben, a Via Calvaria – Csendhegyek útja projekt keretében, amelyet a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogat.