Mi fán terem a néprajzos?

Miért lehet annyira szeretni a néprajzos pályát a gyakorlatban tapasztaltak alapján és mit üzen nekünk mindaz, amit tudunk eleinkről, népművészetükről, hagyományaikról, viseletükről, táncaikról, életmódjukról - erről beszélgetett Rimányi Zita, a veol.hu újságírója L. Karsai Henriett néprajzos muzeológussal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum történeti és néprajzi osztályának vezetőjével. Szó lesz arról, mi jellemzi a bakonyi pásztorhagyományokat, miért fontos a pásztorok tudásának továbbadása, és hogyan őrzik máig a Krisztkindlt, a különleges sváb, karácsony előtti énekes népszokást. 

"Évtizedeken át néptáncoltam, így leginkább koreográfus vagy néprajzkutató szerettem volna lenni. Az utóbbi tudományterület máig közel áll hozzám, bár nem tudok róla annyit, amennyit szeretnék. Viszont ezért is nagy élvezettel beszélgetek L. Karsai Henriett néprajzos muzeológussal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum történeti és néprajzi osztályának vezetőjével" – vezette fel interjúját kollégánk, Rimányi Zita újságíró.

A szakmaválasztásáról kérdezte először a szakembert, arról, mi fán terem a néprajzos. Leginkább pedig arról akart többet megtudni, miért lehet annyira szeretni ezt a pályát a gyakorlatban tapasztaltak alapján és mit üzen nekünk mindaz, amit tudunk eleinkről, népművészetükről, hagyományaikról, viseletükről, táncaikról, életmódjukról. Henriett arról szintén beszélt, mi jellemzi a bakonyi pásztorhagyományokat, miért fontos a pásztorok tudásának továbbadása. Nem csak cifra szűrös, bajszos betyárok voltak a Bakonyban ugyanis. Az itt élőket a mezőgazdasági termelés önmagában nem tartotta el, iparosként egészítették ki bevételüket, például faeszközöket faragva, csipkét készítve.
Henriett nyírségi származású, de megszerette Veszprémet és környékét. Szakmájában manapság is akadnak felfedeznivalók. Szóba került a beszélgetésben többek közt még a Krisztkindl, a különleges sváb, karácsonyi előtti énekes népszokás is.