Újságsirató

Lassan harminc éve jelent meg Erki Edit újságíró, szerkesztő Kávéház-sirató – Törzshelyek, írók, műhelyek című kultúrtörténeti kötete, amelyben a 20. századi irodalmunk eltűnt budapesti törzshelyeit mutatja be. Legendás alkotó­bázisok népesítették be a fővárost, ahol írók, költők és más művészek találkoztak egymással, az asztalokon kávé és nádfonatú újságtartó. Néhány közülük: Centrál, New York, Hadik, Hungária, Luxor és a későbbi generációnak az óbudai Sipos vendéglői tanya, ahova Bertha Bulcsu, Gyurkovics Tibor, Csukás István, Galsai Pongrácz, Kardos G. György és a napokban 92. születésnapját ünneplő Szakonyi Károly járt. 
Kávéházak még léteznek, a Balaton-parti városokban nyaranta egymást érik a kedvelt korzókon. Gyakran megfordulok olyan településeken is, melyek belvárosában elegáns kávézók várják a vendégeket. Ezek szolid kikapcsolódást adó helyek, és sokféle egzotikus feketét kínálnak gusztusos csészékben, de hogy közben kezembe vehetem-e kedvenc napilapomat, nevetséges ábránd marad. Miért is siránkozom, mikor ott az okostelefon, az internet. Ám nem is a kávéházakból hiányzó újságok aggasztanak igazán. A postákból már eltűntek az újságosfülkék; s tudok olyan városról, ahol rohamléptekkel többet is felszámoltak, a belváros maradt lapok nélkül. 
Újságsiratómat friss döbbenet indukálta. Az elmúlt napokban, hosszú idő után, betértem a balatonfüredi vasútállomásra. Emlékeztem, hogy a váróteremben újságokat is árusító kis büfé üzemel. Nos, csodálkozva konstatáltam, hogy a hajdani áruda helyére kávét, italokat, édességeket áruló kuckó telepedett. Pultja mögül helyes, fiatal hölgy mosolygott rám. Felsültem, úgy éreztem, mintha lekéstem volna a vonatot. Retró gondolkodásom és vágyam, hogy minden a régi, cserben hagyott. Vigasz, hogy a szupermarketekben még hozzájuthatunk újságokhoz, igaz, némelyekből alig párat rendelnek. Vásárláskor látom, hogy az igény még nem veszett ki teljesen az emberekből, noha a „tömegkielégülés veszélyei már mutatkoznak” – írta Márai Sándor a Füves könyvben. „Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le.” Mit tehetünk? Márai azt javasolta, hogy fanyalgás helyett válogassunk, szigorúan és könyörtelenül.