Saját és vendégrendezvényektől volt gazdag az esztendő a Laczkó Dezső Múzeumban

Az intézmény igazgatójával, Péterváry-Szanyi Brigittával beszélgettünk, aki hangsúlyozta, azzal is igyekeztek visszavezetni a köztudatba a megújult épületet, hogy sok vendégrendezvénynek helyet adtak. Kiemelkedő eredményeket értek el a múzeum alapfeladata, a tudományos és gyűjtési tevékenység népszerűsítésében. Kollégáik huszonnégy tudományos cikket publikáltak, több leadott kézirat várja a megjelenést. Népszerűsítő előadásokat tartottak, nemzeti és nemzetközi konferenciákon képviseltették magukat. – Fontosnak tartjuk a kutatási eredmények megismertetését, ezért újraindítottuk szabadegyetem-sorozatunkat, mely a doktori képzésben részt vevő vagy azt befejezett dolgozóink kutatásaira épül. Összesen harminc előadást tartottak munkatársaink, ezzel sikerült megmutatnunk magunkat tudományos téren. S azzal is a tudományos tevékenységre igyekeztünk ráirányítani a figyelmet, amikor más szervezetek által rendezett konferenciákat fogadtunk be. Helyet adtunk például a Veszprémi Szemle jubileumi kötetbemutatójának a hozzá kapcsolódó konferenciával, társszervezőként részt vettünk a Castrum Bene Egyesület várkutató éves vándorgyűlésén, amit nálunk tartottak, és a Tájházszövetség is nálunk rendezte éves konferenciáját – sorolta az igazgatónő, aki hozzátette, a múzeum is megszervezte saját várostörténeti konferenciáját.

– Tudományos kutatásaink elsősorban a készülő állandó kiállításhoz kötődtek, mely Veszprém történetét foglalja magában, legtöbb kollégánk irodalmi, illetve 1848-as emlékeket kutatott, de a város középkora is hangsúlyosan szerepelt a témák között. Jelenleg hét kollégánk vesz részt doktori képzésben, többen kutatnak középkori egyháztörténetet, egyházi építészetet, a Balaton-felvidék és a vármegye északi részének római kori villáit. A közösségi régészet is nagy hangsúllyal szerepelt a témák között elméletben és gyakorlatban is – tudtuk meg.

A múzeum közösségi régészeti tudományos kutatási programja elsősorban a római kori település- és úthálózatot célozta meg főleg terepi kutatásokkal, melyekhez benti feldolgozási alkalmak is kapcsolódtak önkéntesek bevonásával. – Számukra oktatásokat szerveztünk tárgyismeret témában és a terepi kutatások dokumentációinak megismertetésével. Több intézménnyel együttműködtünk, így például a levéltárral, egyik projektjüknek, a Térképvándor bemutatójának és versenyének is helyet adtunk – mondta el Péterváry-Szanyi Brigitta, aki arról is beszámolt, dolgozóik száma folyamatosan nőtt, ahogy a gyűjtemény is gyarapszik. – Veszprémben több telephelyünk van, Felsőörsön pedig egy raktártelepünk, ahol gyűjteményünk legnagyobb részét őrizzük. Az igazgatóság és a műtárgyvédelmi központ, valamint a tanulmányi raktár a Török Ignác utcában található, hozzánk tartozik a Hősök kapuja kiállítóhely, és természetesen a múzeum. A Hősök kapuja kiállítása megtekinthető, a tanulmányi raktárban elsősorban rendezvények során láthatók az ott lévő értékek, itt fogadunk szakmai csoportokat, művészeti, néprajzi tárgyú múzeumpedagógiai foglalkozásokra gyerekcsoportokat. A fiatalok érdeklődése a régészet iránt szerencsére nem változott, bár a digitális világ igen nagy kihívás, amivel lépést kívánunk tartani, viszont a múzeum elsődleges értéke megadni azt az élményt, hogy egy akár ötezer éves tárgyat a valóságban bemutassunk – mondta el az igazgatónő.

Erre jó lehetőséget adnak a közösségi régészettel kapcsolatos programok is. A konkrét valóság élménye vonzza a fiatalokat, semmilyen digitális élmény nem pótolhatja az eredeti tárgyak körüljárását, kézbe fogását.