Petőfi nyomában Pápán

A közelmúltban jelent meg Hudi József főszerkesztő szerkesztésében a Pápai Református Gyűjtemények Acta Papensia című történeti folyóiratának 2023. évi 3–4. száma, amely a 2023. május 13-án a református ótemplomban tartott Petőfi-konferencia anyagát tartalmazza, emellett összeállítást olvashatunk benne Pápa korabeli kulturális életének országos sajtóvisszhangjával, megismerkedhetünk a reformkor végén a Veszprém és Pápa mezővárosban működő céhekkel.

Veol.hu

A konferencián színház- és irodalomtörténészek (Gyimesi Emese, Szalisznyó Lilla, Szilágyi Márton) a legújabb kutatások alapján mutatták be a korabeli színházi életet, a vidéki színészetet, Petőfi és íróbarátai nemzedéki szerveződését, az úgynevezett Tízek Társasága megalakulását. Gyimesi Emese arra is felhívta a figyelmet, hogy Szendrey Júlia nemcsak odaadó felesége, hanem méltó szellemi társa volt Petőfinek, hiszen íróként, költőként, műfordítóként is jelentőset alkotott.

A református egyházkerületi levéltár munkatársai írásaikkal az 1841/42-ben Pápán tanuló nagy triász, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Orlai Petrich Soma iskoláját hozták „testközelbe”. Hudi József levéltárvezető a nyitott, befogadó városról, Kránitz Zsolt főlevéltáros Petrovics/Petőfi református kollégiumi iskolatársairól, Köblös József főlevéltáros az iskola életét szabályozó törvényekről tartott előadásának írott változatát tette közzé. Schilde René könyvtáros az Én középszerű ember nem leszek című, ma is látható nagy sikerű Petőfi-kiállítás ötletadója és kurátora a kiállítás létrejöttét, koncepcióját mutatta be. Mezei Zsolt volt könyvtárvezető a tanulmányokat Borsos István gimnáziumi tanár 1896-ban közzétett írásával egészítette ki, amelyben Borsos kétséget kizáróan bizonyította, hogy az Ida című vers valódi szerzője Petőfi volt. A Szemle rovatban Huszár Ágnes pápai származású nyelvész Bognárné Kocsis Judit veszprémi főiskolai docens valdensekről írt könyvét ismertette.

A folyóirat őszi száma érdemben hozzájárulhat Petőfi (és Jókai) kultuszának erősítéséhez.