2019.10.13. 07:00
Általános tudnivalók a választásról
Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását (2014) követő ötödik év októberében kell megtartani.
A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzte ki.
A választásra 2019. október 13-án, vasárnap kerül sor.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ugyanezen napon kell megtartani. A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásának kitűzéséről a 183/2019. NVB határozatában rendelkezett.
Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán kerülnek megválasztásra a települési önkormányzati, fővárosi kerületi önkormányzati képviselők, a megyei közgyűlések tagjai, a fővárosi közgyűlés tagjai, valamint a települési és fővárosi kerületi polgármesterek, továbbá a fővárosban a főpolgármester. A települési önkormányzati képviselők választása eltérő módon történik a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, illetve a 10 000-nél több lakosú a településeken.
A választópolgárok az önkormányzati választásokon az alábbi szabályok szerint szavazhatnak. Külön szavazólap szolgál a települési képviselő, a polgármester, a megyei önkormányzat és a főpolgármester választására.
Településtípusonként a következő szavazólapokon lehet szavazni:
a) 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen
b) 10 000-nél több lakosú településen – kivéve a megyei jogú város –
c) megyei jogú városban
d) fővárosi kerületben
Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választás ún. „egyéni listás” választási rendszer alkalmazásával történik.
Választókerület
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet, amelyben a képviselők száma a következőképpen alakul:
a) 100 lakosig 2 fő,
b) 101-től 1000 lakosig 4 fő,
c) 1001-től 5000 lakosig 6 fő,
d) 5001-től 10 000 lakosig 8 fő.
Szavazás
A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum a településen kiosztható.
Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben
Választókerület
A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik az alábbiak szerint:
a) 10 0001-től 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum (11 tag),
b) 25 001-től 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum (14 tag),
c) 50 001-től 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum (17 tag),
d) 75 001-től 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum (20 tag).
Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Szavazás
A választópolgár érvényesen csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listára nem szavaznak a választópolgárok.
A megyei közgyűlés tagjainak választása
Választókerület
A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város.
A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma (ebbe beleértve a megyei jogú város lakosait is) alapján kell meghatározni úgy, hogy
a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható.
Szavazás
A megyei listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A megyei jogú városokban nem lehet szavazni megyei listára.
A polgármester, főpolgármester választása
Választókerület
A polgármester-választás tekintetében a település, illetve a fővárosi kerület, a főpolgármester-választás esetében pedig a főváros számít egy választókerületnek.
Szavazás
A polgármestert, a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. A választópolgár érvényesen csak egy jelöltre szavazhat.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
A nemzetiségi választópolgárok települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos szintű önkormányzatokat hozhatnak létre.
Települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
A települési nemzetiségi önkormányzat választására csak azokon a településeken és nemzetiségekre vonatkozóan kerül sor, ahol a 2011. évi népszámlálás adatai alapján legalább 25 személy vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak.
A települési nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 3 vagy 5 fő. A képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint 100, illetve öt, ha a választópolgárok száma legalább 100 fő.
A választás az „egyéni listás” választás szabályai szerint történik azzal, hogy a képviselők számát, valamint a jelöltséghez szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg.
A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum a településen kiosztható (3 vagy 5). A szavazásra zöld színű szavazólap szolgál, amelyet kitöltését követően zöld színű borítékba kell zárni.
Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
Területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
A Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, hogy mely nemzetiség vonatkozásában mely megyében kerül sor területi nemzetiségi önkormányzati választásra.
A területi nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7.
A listaállításhoz szükséges ajánlások számát szintén a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg. A listaállítás további feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet a megyében, illetve a fővárosban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet.
A területi listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A szavazásra zöld színű szavazólap szolgál, amelyet kitöltését követően zöld színű borítékba kell zárni.
A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.
Nem szerezhet mandátumot:
a) a nemzetiségi jelölő szervezet területi listája, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy
b) a közös területi lista, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös területi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.
Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
Forrás: valasztas.hu
