Hétvége

2007.07.21. 02:29

Pszichiátria zsákutcában

Ágyékban és hason szétnyíló csíkos pizsamák, lemattolt tekintetek, előre-hátra dülöngélés a padokon. Söprögetők katatón mozdulatai az ösvények mentén. Cigizés tolószékben a lepukkant kastély tornácán, onnan kiabálnak: kit keres már? Gaz felverte, néptelen terek a szúrós fényben, szárítókötélen lógó gatyák. Doba. Pszichiátriai rehabilitációs intézet. A zárt terület atmoszférája mindent visz. Minden egyértelműnek tűnik. Aztán elmerülünk a részletekben.

Martinovics Tibor

Megszakítva a csoportvezető monológját beállítanak a többiek. Középkorú férfiak. Lehorgaszott fejjel, tétován keresnek helyet maguknak a szobában, és jön a bemutatkozás. Jankó Gáspár fűtő. Szabó Zoltán kőműves. Cseh Tibor kőműves. Maás Tibor asztalos. Egyed Sándor szobafestő. Aztán csönd. Megdöbbentő ereje van a jelenetnek. Tanácstalanság, ki is beszéljen. Ki vagyunk rúgva. Taccsra tettek minket - hangzik el kisvártatva a közös nevező. Szabó Zoltán, aki negyven évével a legfiatalabb a társaságban megszólal, őt feleségével együtt bocsátották el. Három perc volt az egész. Rám mutattak, leültettek egy székre, mondták nincs tovább munkahelyem. Ennyi volt. Fogalmam sincs, mihez kezdünk - mondja bajuszát idegesen tépkedve. Láthatja, papírmunkáztak ezek rendesen. Nagyon meg van gondolva a dolog - így a fűtő, aki nemcsak állását, de a feje fölül a fedelet is elveszti, hiszen a szolgálati lakásból is ki kell költöznie. Egyöntetűen állítják, megalázó volt, ahogy közölték velük a felmondást. Újra ott kötünk ki, hogy az egészről Motika Dezső főorvos tehet, aki nem egy példamutató vezető. Sebestyén Róbert mindezt alátámasztandó elővesz egy kézzel teleírt papírt, hosszan olvassa a főorvos általuk nehezményezett cselekedeteit. Az egziszten- ciális és magánéleti dráma okozta elkeseredettség ezen a ponton átlényegül. Mert kell egy ellenségkép, kell valami, amibe belekapaszkodhatnak, valami, amivel magyarázatot adhatnak maguknak, miként fordulhatott elő, hogy évtizedek után egyszer csak elvesztették munkájukat.

Nekem mindig lesz munkahelyem, maguknak nem - idézik a főorvost. Indulatosan magyarázzák, ilyen a világon nincs, ilyet nem mondhat senki. Tudomásuk van arról is, hogy többféle lista készült az intézetben, minden listán más-más nevek. Azaz, aki most maradhatott, az sincs biztonságban. Azért csak ennyit rúgtak ki, mert ez így nem minősül csoportos elbocsátásnak, nem kellett a munkáltatónak előre bejelenteni a felmondást - magyarázzák, majd keresetlen szavakkal ecsetelik, micsoda eljárás ez, és hogy a szakszervezet is csak lapult a fűben. A panaszáradatban valahogy kiderül az is, hogy a műszaki csoport feladata volt a 38 épületből álló intézet karbantartása, a saját vízmű és aggregátor üzemeltetése, a tízezer négyzetméteres terület gondozása. Igen ám, de az utóbbi időben alig volt már munka, nem kaptak anyagot, nem volt mit és mivel építeni, javítani. Aztán a brigád felkerekedik, ők ennyit tudnak mondani. Egykori csoportvezetőjükkel újra kettesben maradunk. Ismét elkezdi sorolni a sérelmeket, majd biztosít róla: jogi úton keresi az igazát. (Ő egyébként elérte a prémium éveket, a törvény szerint védettséget élvez, amellyel szándéka szerint él is, és marad az intézetben heti tizenkét órás foglalkoztatottként.) Nincs munkáltatói jogom, a sümegi kórház vezetősége döntött a létszámleépítésről - mondja a sokat emlegetett osztályvezető főorvos. Dr. Motika Dezső dolgozószobájában higgadtan értékel: nagy hiba a létszámleépítést személyes síkra terelni. Dobát szakmailag és gazdaságilag is irracionális lenne fenntartani. Az intézménytől elvettek 55 ágyat, csökkent a bevétel, csökkent a feladat, havonta közel tízmilliós hiányt termelt az intézet. Az állami kincstár tulajdonában lévő intézmény állapota katasztrofális, komfortfokozata mélyen a hazai kórházi átlag alatt van, milliárdos tétel lenne a felújítása, amire senki nem ad pénzt, mivel a kastély adottságai alkalmatlanok a pszichiátriai ellátásra. Ráadásul a betegek elhelyezése itt izolált, távol vannak az aktív ellátást nyújtó kórháztól, az intézet a hozzátartozók és a dolgozók számára is nehezen megközelíthető, a hétvégén nincs ide vezető tömegközlekedés - sorolja a tényeket a megyei szakfelügyelő főorvos. Zsákutcában vagyunk. Dobáról ki kell költözni, ha nem változtatunk, idővel nem lesz páciens, aki hajlandó lenne bejönni az intézetbe. A szakma egyöntetű álláspontja szerint a sümegi kórházban felépítendő új épületbe kell integrálni az intézetet. Megértem az elbocsátottak elkeseredettségét, de tudomásul kell venni, ennek itt vége, a munkájukra nincs szükség. Doba egy rossz egészségügyi struktúra része volt, tovább nem tartható. Június 28-án a sümegi kórház vezetősége, illetve Motika Dezső osztályvezető tudatta a dobai gyógyintézet kollektívájával, hogy az intézet racionalizálása miatt a 163 alkalmazottból 19 dolgozót, köztük képzettség nélkü- li segédápolókat és karbantartó szakmunkásokat elbocsátanak állásukból. Minden érintett megkapja a törvény biz- tosította felmondási időt és a ledolgozott évek után járó végkielégítést. Tiszta a lelkiismeretem. Elkerülhetetlen, racionális döntést hoztunk, amellyel az érdek-képviseleti szervezetek is egyetértettek. A törvény szerint jártunk el - fogalmaz a sümegi kórház igazgatója. Dr. Szalai Mária elismeri, a súlyos gazdasági helyzet miatt először harminc közalkalmazott elbocsátásáról volt szó, de a létszámot - éppen méltányossági okokból - végül 19-re csökkentették, és fél évvel meghosszabbították a szolgálati lakások elhagyásának határidejét is, szó nincs tehát álláspontja szerint munkáltatói visszaélésről. A dobai pszichiátriai intézet a sümegi kórházzal együtt augusztustól a megyei önkormányzat fenntartásába kerül, szakmailag a megyei kórházhoz csatolják. Már kész az a pályázat, amely uniós források igénybevételével, közel kétmilliárdos beruházással megteremtené a dobai rehabilitációs részleg átköltöztetését a sümegi városi kórházba, ezzel hosszú kínlódás után végre egy helyre koncentrálva a szakellátást. Optimista számítások szerint mindez két-három év alatt megvalósulhat. Addig meg marad Doba, a maga zsákutcájával.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!