Körülfalazva csak felfelé nézhetünk

Kiderült, hogy az ország legkisebb borvidékét már nem kellett bemutatni Moldova György számára, hiszen baráti szálak kötik a Somló és Környéke Borút Egyesület korábbi elnökéhez, Halla Lászlóhoz. Amellett Vas megyei kis házához utazóban mindig letér a nyolcas útról, hogy beszerezzen néhány palack somlói bort.

- Az egyik kedvencem a juhfark, úgyhogy erre járva mindig viszek haza azt is. A borvidékek közül eddig tizenegyet jártam be, szívemnek különösen kedves ez a legkisebb, a somlói. Ha jó napot akarok magamnak, somlóit iszom, juhfarkot. Meggyőződésem, hogy ez a borvidék kicsinysége lévén csak a minőséggel tud kitörni. Hiszen, ha valaki körül van falazva, csak felfelé nézhet - mondja Moldova. Aztán azt is elárulja, hogy miért éppen boros témát választott most. Erről már vagy úgy tizenöt éve is akart írni, de a jegyzeteit a fiókba süllyeszette. Akkoriban Bakonyi Károly ihlette meg, akinek a cserszegi fűszerest köszönhetjük.

- Félmillió magyar ember sorsa függ a bortól valamilyen formában. Országos fontosságú tehát a téma, ezért úgy éreztem, meg kell nézni közelebbről is, mi a helyzet. Amellett szeretem is a bort. No meg magához hivatott a leggazdagabb magyar, a Csányi. Amint mentem hozzá, azon gondolkoztam, vajon mit akar? Talán megegyezni, hogy ő nem ír könyvet, én pedig ne adjak senkinek kölcsönt? Szóval adott egy kis ösztöndíjat. Ennyi ok épp elég volt, hogy belefogjak - magyarázza a közvetlensége miatt is oly népszerű író. Komolyra fordítva a szót leszögezi, hogy a borászok lelkesedésén és tisztességén kívül minden más kétes a magyar bor esetében. Egyik borász legnagyobb ellenségének a másikat tartja, persze nem szemtől szemben.

- Aztán ott vannak az adminisztratív meg az adóterhek. Villányban sárkányrepülők ellenőriznek. A szőlészeti társaságok nem állnak szóba egymással, a bankok szörnyű fenyegetése ott áll a borászok fölött. Négy-ötszáz milliárd, amit kölcsönadtak, csak eszükbe ne jusson gyorsan visszakérni vagy változtatni a feltételeken. A rengeteg acéltartályt unokáink is fizetik, ha kifizetik. Egyszóval a magyar borászat fölött Damoklész kardja lebeg - mondja szomorkás hangon a szerző.

Hozzáteszi, hogy tapasztalata szerint a marketing nem ér egy kalapnyit sem. Hiszen milyen szlogen az, hogy "magyar bor mindenkor"? Egymilliárdkétszázmilliója volt a kormánynak marketingre, de hol van? - teszi fel a kérdést. Közben egyre több terhet akarnak rakni a szerencsétlen vállalkozásokra. Bodrogkeresztúron nincs hetven év felett borász, mert nem érik meg a kort. Mindennek ellenére a magyar borra büszkék lehetünk - szögezi le Moldova György, aki az új kötetben a borvidékeket véleményezi is majd a tárgyilagos bemutatás mellett.

Elárulta azonban azt is, hogy korábban egyszer már abba akarta hagyni az írást. Úgy érezte, hogy a Kádár életét bemutató kötet után már nem tud mit mondani. Csakhogy a lányai úgy reagáltak, hogy a mindennapi hajnali négy harmincas felkelés, a reggeli után még előtte a nap, mit csinál hát estig? Ez hatott, úgyhogy gyorsan megírt még három könyvet. Aztán meg a többit. Közel hatvan éve ír, de ma is csak kézzel. Azt mondja, kapott a gyártótól egy Parker töltőtollat ajándékba, azzal veti papírra gondolatait úgy heti húsz-huszonöt órában. Aztán annyit még titokzatosan ugyan, de elárul, hogy most is igyekszik majd jót írni. A borvidékekről.

Moldova György 1934. március 12-én született. Kossuth-díjas író, a legolvasottabb kortárs magyar szerző. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot. Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője: szépirodalmi műveké, riportköteteké, színműveké, történelmi olvasókönyveké. Többek között Kossuth-, SZOT-, József Attila-, Maecenas-, Prima Primissima-díjjal ismerték el.