Németek a Lovassyban - Erősítik a nemzetiségi kötődést

A tagozat 1993 szeptemberében indult a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve Heilig Ferenc, dr. Albert Vendel és Békefiné Szeitl Éva kezdeményezésre. Akkor hat osztályból, most négyből adják az egyiket minden évfolyamban az ide felvett gyerekek.

- Az induláskor hármas célkitűzésünk volt. Egyrészt adjunk nagyon jó alapokat az egyetemi továbbtanuláshoz, hisz enélkül nem vagyunk versenyképesek a többi iskolával. Adjunk valami pluszként jobb nyelvtudást a normál képzéshez képest. Harmadrészt - amit elsőnek is rangsorolhatunk -, erősíteni szeretnénk a diákok nemzetiségi kötődését. Ebben legalább annyit szeretnénk elérni, hogy ismerjék azt a kultúrát, amit a magyarországi németek korábban képviseltek, máig megőriztek. Az már külön öröm a számunkra, ha ennek az ápolásában is hajlandók részt venni.

A tagozaton a német nyelv és irodalom mellett történelemből, földrajzból, énekből, etikából, nép- illetve országismeretből németül folyik a tanítás. A német nyelv és irodalom mellett két tárgyból kell kötelezően németül érettségizni. A történelem adja magát, hiszen azt eleve így tanulják, a másikat a diákok választhatják.

- Nagy előnye a tagozatnak, hogy amit megtanulnak a németórán, azt a többin használni, gyakorolni tudják. Nép-, illetve országismeret tanárként pedig óriási élmény, hogy olyan tárgyat taníthatok németül, amit az iskolarendszerben gyakorlatilag itt először találnak meg. A gyerekek csillogó tekintete, az érettségi előtt állók kiváló nyelvtudása mindig visszaigazolja a munkánkat.

A tagozat egyik diákját, a most érettségiző Tósoki Danit faggattam arról, hogyan is kerül valaki ide, mennyire kell németnek érezni magát, és hogyan határozzák meg a további útját az itt szerzett ismeretek, élmények.

A tótvázsonyi fiatalember a tagozat és az iskola eminens diákjai közé tartozik. Az idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) német nemzetiségi nyelv és irodalom kategóriában 2. helyezést ért el, januárban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatától elnyerte a Valeria Koch-díjat a nemzetiségi hagyományok ápolásában végzett munkájáért, legutóbb pedig a sváb népzenei együttesükkel a Helikonon arany minősítést kaptak.

- Általános iskolás koromban eszembe sem jutott, hogy német gyökereim vannak. Tótvázsonyban volt néhány olyan barátom, aki már korábban idejárt, velük voltam itt először egy svábbálon harmonikázni. Dicsérték a tagozatot, de igazán a nyelvtanulás miatt választottam. Úgy gondoltam, hogy itt tudom igazán fejleszteni némettudásomat. Csak akkor kezdtem faggatni anyukámat a papa németes nevéről, amikor itt tanulni kezdtünk a magyarországi németek történetéről. Anyukám akkor mesélte el, hogy a nagyszülei nem is tudtak magyarul. Utána kezdtem jobban kötődni ezekhez a dolgokhoz. Én most ugyanúgy kettős identitású vagyok, ahogy régen a svábok is voltak, a magyar mellett a német nemzetiségi kultúrához is kapcsolódok. A különbség csak annyi, hogy ezt a második identitásomat itt sajátítottam el.

Dani szerint alapvetően jó, ha az ember több kultúrát, nyelvet ismer. Ettől például elfogadóbbá válik, ami szerinte a mai világban nagyon fontos. Nemcsak másokat tud jobban elfogadni, magát is jobban el tudja helyezni a világban.

A kiváló némettudása és a kulturális kötődései alapján kézenfekvő döntés lenne tőle, hogy érettségi után külföldön folytassa a tanulást, ahogy a végzős 37 diákból öten-hatan ezt komolyan tervezik.

- Korábban én is Bécsbe akartam menni, de most egyelőre itthon szeretnék maradni. A jelentkezési lapon a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtani és a gazdaságelemzői szakát jelöltem meg az első két helyen. Ha nem vennének fel, akkor mégiscsak Bécs jöhet, mert valamit mindenképpen kezdeni akarok magammal. Ha ki is mennék külföldre tanulni, csak azért, hogy utána itthon segíthessek a hazámon - mondja. Tekintetét látva semmi kétségem sincs arról, hogy komolyan is gondolja ezeket a súlyos szavakat.

Az elmúlt 19 esztendőben a veszprémi német nemzetiségi tagozat, az országban működő többi kilenc hasonló középiskolai tagozat és a gyerekek többségét küldő általános iskolai nemzetiségi tagozatok bizonyították létjogosultságukat, hasznosságukat. A jövőjük azonban nem egyértelmű, a jelek szerint nem igazán férnek bele a mai oktatási stratégiába. Schindler László szerint nagy öngól lenne, ha ezeket a képzési formákat csökkentenék, visszaszorítanák.

- Látnunk kell, hogy a nemzetiségi tagozatra nem azért jönnek a gyerekek, mert elkötelezett németek, svábok. Óriási plusz, hogy ezt a nyelvet itt olyan szinten meg lehet tanulni, ahogy nagyon kevés helyen, és ehhez jön ráadásnak a nemzetiségi identitás megerősítése. Ezt nem dobhatja el egy oktatáspolitika. De azért sem teheti meg, mert azzal nagy támadási felületet adna a határon túli magyarok oktatási ügyeiben.

A tagozatról 2010-ben és 2011-ben is hét-hét diák jutott az OKTV első 20 helyezettje közé, idén tíz. Tósoki Danin kívül Iván Borbála Teréz a 4., Csontó Dorottya a 6., Molnár Georgina Zsuzsanna a 9., Skoda Réka a 12., Varga Gréta a 13., Bélafi Dóra a 16., Hegedűs Gabriella a 17., Selmeczy Fruzsina a 19., Schindler Petra a 20. helyet szerezte meg a versenyen. A tanárok közül Márkus Csaba, Nagy Erika, Schleicher Dóra, Berta Orsolya, Schindler László, Lendvai László, dr. Oroszné dr. Takács Katalin vett részt a felkészítésben.