Szabadságharcos hős emlékezete

Sashalmi István kutató erről Eötvös Károly A hős című munkájában olvasott, amely részletesen ismerteti a veszprémi huszárhadnagy, Kun Béla történetét. A legenda szerint a huszár egymaga szállt szembe egy teljes ezreddel az 1848 49-es szabadságharc idején: 1848. december 30-án, Móron egy vágással végzett egy osztrák ezredessel, maga pedig súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte az összecsapást, erről tanúskodik egy 1860 körüli katonai jegyzőkönyv is. A párbaj leírása szerepel a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása, A kőszívű ember fiainak egyik jelenetében, ahol Baradlay Richárd egy csatában hasonló hősiességről tesz tanúbizonyságot, és halálos sebet ejt egy osztrák őrnagyon. A hős huszár alakjának a huszadik század elején Gajdács Pál egy 500 versszakos elbeszélő költeményt szentelt A móri huszárkapitány és az elfeledett hősök címmel. A
huszár 1874-ben hunyt el, sírját tavaly beazonosították az alsóvárosi temetőben.

A napokban a Jókai-regény képregényváltozatából nyílt kiállítás Veszprémben, amelyre meghívták Mécs Károlyt, a mű alapján forgatott filmben Richárdot alakító színészt. Az 1964-ben készült Várkonyi Zoltán-filmről a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész úgy vélekedett, az alkotás sikerét annak is köszönhették, hogy a rendező megtalálta a helyes arányt az irodalom és a kaland között: a regényből egy komoly erkölcsi tanulságokkal szolgáló romantikus kalandfilm kerekedett. A romantika amúgy is divatos volt a korszakban, az emberek szinte ki voltak éhezve a romantikára és a szépségre, vagyis a korszellem is hozzájárult a komoly műgonddal készült játékfilm sikeréhez, magyarázta Mécs Károly.

Baradlay Richárd szerepében Mécs Károly A kőszívű ember fiai című filmben

- A munka során mindenki 1848 szellemében dolgozott, hazafias kötelességként fogtuk fel a jeleneteket, sőt, azok a színészek, akik az osztrák katonákat alakították, nem akartak eléggé küzdeni a magyar katonák ellen, ezért több jelenetet újra le kellett forgatni, mesélte a színész, aki a film készítésének más körülményeiről is beszélt. Jókai a legnagyobb részletességgel leírta a könyvben a hadászati felszereléseket, ez megkönnyítette a munkát, de még így is jelentős előkészületeket igényelt a film: a különböző fegyvernemekhez tartozó öltözékek hiteles megjelenítéséhez szaktörténészek tudására is szükség volt. A színész azt is elárulta, hogy a huszárok öltözéke és a ruhájuk zsinórzata korhű volt, a forgatásra gyártatták le.

Mécs Károly emlékezik a filmforgatásra (Fotó: Penovác Károly)

A beszélgetésen a magyar történelem egy másik forradalma is szóba került. Mécs Károlynak lehetősége lett volna disszidálni 1956-ban, de képtelen volt rá. - Nem tudtam megtenni, hogy elhagyjam az országot. Soha ne lássam a János-hegyet, a szüleimet és a budai várat? Azt már nem! Visszaváltottam a vonatjegyemet és itthon maradtam, idézte fel a sorsfordító döntést.

Az, hogy így történt, a film- és színházbarátok szerencséje, tehetjük hozzá, hiszen számos emlékezetes tévéfilm és színházi szerepek sokasága mellett Mécs Károly alakította A Noszty fiú esete Tóth Marival Noszty Ferijét, valamint szerepet vállalt a 80 huszár és a Két emelet boldogság című filmekben is.