Erőn felül költ a kormány

A napokban nyilvánosságra került vizsgálati jelentés szerint az ezredforduló táján világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állam hagyományos szerepének átér-tékelése. E változások mozgatórugója, hogy a lakosság adófizetőként és ügyfélként egyaránt olcsó és átláthatóan működő államot kíván. 

A folyamatot erősítik a költségvetési hiány és az államadósság nyomása, a növekvő globális verseny kényszere. 

A kormányok felismerték, hogy az ország versenyképességének egyre fontosabb tényezője a közigazgatás, ezen belül különösen a kormányzat működésének színvonala, minősége, teljesítménye.Sokféle módon vizsgálják, hogy milyen eredményeket hoz a közösből a kormányzatra költött pénz. 

Egy svájci kutatóintézet például 28 éve készít rangsort arról, hogy a kormányzati hatékonyságnak is köszönhetően hogyan alakul egyes országok gazdasági versenyképessége. A viszonyítási pont minden évben az USA száz százaléknak vett teljesítménye.

A vizsgált csaknem hetven ország között 2003-ban Magyarország a 34. helyen állt, 55,794 százalékos értékkel, ezzel 13 százalékkal előztük meg a 46. helyen álló Szlovákiát. 2005-ben Magyarország a 37. helyre csúszott (59,867 százalék), miközben a 40. helyen álló Szlovákia 11 százalékkal csökkentette a lemaradását. 

2008-ban Szlovákia a 34. helyen állt, és 12 százalékkal produkált jobb eredményt a 38. helyen álló Magyarországgal szemben.

Hasonlóan szomorú tendenciákat jelez az a 2007-es világbanki felmérés, amely szerint a kormány(zás) általános hatékonysági mutatója hazánkban 1998-2006 között 80,1 százalékról 72,5 százalékra változott. 

Azon belül a szabályozás minőségénél 88,3-ről és 85,9-re, a korrupció kezelésénél pedig 74,8-ről 69,9 százalékra csökkent a hatékonyság nyolc esztendő alatt. Az eredmények vélhetően nem az elköltött pénzen múlnak, hiszen a nemzetközi felmérések szerint hazánk más országokhoz képest erején felül költ erre a szférára. 

Az ÁSZ-jelentésben idézett uniós összehasonlítás szerint 2006-ban Magyarorzág a GDP 8,7 százalékát fordította a kormányzati szektor - központi kormányzat, kötelező társadalombiztosítási alapok, helyi önkormányzatok - működtetésére, ami jelentősen meghaladta a miénkhez hasonló pályájú országokban mért szintet. 

Például Csehországban ugyanekkor 7,1, Lengyelországban 6,2 százalék volt az arány. Még Finnországot és Hollandiát is lepipáltuk (8,4-8,4 százalék), csak a rendkívül fejlett közszolgáltatásokat biztosító Svédország előzött meg bennünket 8,9 százalékos arányával. 

A 2006-ban hivatalba lépett kormányzat reformprogramját megalapozó elemzések szerint a hazai köz-igazgatásban dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest azonos a hasonló fejlettségű országok létszámarányaival. A magasabb kiadási részesedés a fajlagosan magasabb költség miatt van.

Az ÁSZ most lezárult programjában első alkalommal vizsgálta rendszerszemléletű megközelítésben a központi köz- igazgatás fejlesztését. A vizsgálat keretében 2006-tól tekintették át és értékelték a központi közigazgatás modernizációjának folyamatát. 

Megállapították, hogy a 2006 előtti időszak legfontosabb hiányossága, hogy a tervezés és a stratégiaalkotás, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat szabályozási, szervezeti kereteinek megteremtése terén nem történt érdemi előrehaladás. 

Az egyes intézkedések ütemezése, megvalósulása között szükséges szakmai összefüggések feltárása továbbra sem rendszerszerűen valósult meg, időigényüket, a programok beindításának, befejezésének idejét gyakran helytelenül mérték fel. 

A számvevők szerint nem segítette a modernizációs folyamatot, hogy annak kormányzati felelősségi rendszere folyamatosan változott, illetve a munkálatokban nem kapott kiemelt szerepet a kormány mint szervezet munkájának elemzése. 

A tárcák egyes támogató funkcióinak egységesítése pedig csupán az üzemeltetési-ellátási feladatok esetében valósult meg. A tevékenységek központosításától várt költséghatékonyság fontos döntések elmaradása miatt 2008 augusztusáig több területen nem érvényesült.

Ugyanakkor leszögezik azt is, hogy a közigazgatásról 2008-ra felvázolható helyzetkép a 2006. évihez képest előrelépést mutat. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő jó kormányzás jegyében számos területen születtek a központi közigazgatás modernizációját támogató intézkedések.

A vizsgálat során szerzett tapasztalatokra alapozva a számvevők különböző javaslatokat fogalmaztak meg a kormánynak a modernizáció stratégiai megalapozása, a kormányzási képességjavítás és a kisebb, olcsóbb állam megteremtése érdekében. Ezen észrevételeket az érintettek a legtöbb esetben egyetértően fogadták.