Kínai terjeszkedés a Hold felé

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a kínai Hold-program újabb eseményét, a Csang'o2 (Chang'e2) eredményes működését ünneplő rendezvényen vett részt a minap a tudomány és technika, valamint nemzetvédelmi ipar közös főhatóságánál, ahol beszámoltak neki a legfrissebb fejleményekről. Az október elsején felbocsátott, jelenleg Hold-körüli pályán keringő űrszonda által továbbított felvétel a Szivárvány-öbölről (Sinus Iridum) készült 18,7 kilométeres Hold feletti magasságból, október 28-án. A kép egy kelet-nyugati irányban nyolc kilométer széles és észak-déli irányban 15,9 kilométer hosszú területet fog át.

Sajtóbeszámolók szerint a mostani  második  kínai ember nélküli holdszonda más jellegű hasznos terhet vitt magával, mint a 2007 októberében felbocsátott és 16 hónapig szolgált elődje. Ezenkívül: más oldalról közelítette meg a Holdat, s felszereltsége technikailag korszerűbb.

A Csang'o1 háromdimenziós felvételei egyébként az akkor rendelkezésre álló legnagyobb felbontású képek voltak; segítségükkel térképezték fel az égitest felszínét és választották ki a későbbre tervezett leszállás helyszínét.
A Csang'o3 önjáró szonda prototípusa is már jó ideje elkészült, űrbe juttatására, illetve a leszállóegység landolására valószínűleg még 2013 előtt sor fog kerülni. Másfél méter magas, kétszáz kilogramm tömegű holdjárója több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.

A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou 7-tel (Shenzhou) három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett.
A három szakaszra osztott kínai űrprogram szerint még 2017 előtt egy újabb lépés lesz majd a Holdról származó minták begyűjtése. A szak-emberek szerint a mintegy két kilogrammnyi holdmintát egy, az utolsó szovjet holdszondára, a Luna24-re hasonlító űreszköz hozná vissza. 2024 körül mindezt a kínai űrhajós Holdra szállása követné. Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou5 űrhajón utazott 2003-ban.      

A kínai holdkutatás célja többirányú. A tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túlmenően Kína azt is bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, és hogy korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására, felbocsátására képes.Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technológiai háttérrel rendelkezik

Az űrversenyben, amely eredetileg a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első olyan és mindeddig egyetlen  űrkutatási program, amelynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére. 
1969. július 20-án volt a nagy pillanat, amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett és a következő mondatot mondta: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.  (Forrás: Wikipédia)