Hajóépítésünk jeles alakja

A Benacsek Jenőként született, később édesanyja nevét használó mérnökről, gazdasági vezetőről a szélesebb nyilvánosság előtt nem sokat lehetett hallani az idei vitorlabontó ünnepségig, amikor Szelle Zoltán műszaki hajószakértő szervezésében, magánszemélyek, vállalkozások és más szervezetek adakozásából fel nem avatták az emléktábláját a móló előtti rózsakertnél. Szelle Zoltán kutatásaiból tudjuk, hogy az 1903-ban Veszprémben született Hankóczy a mai Lovassy gimnázium elődjében érettségizett.

Több más mellett 1926 1928, majd 1931-től az IBUSZ Rt. füredi jachtépítő üzem tervezője volt. A cég később a Balatoni Hajózási Rt.-hez került, ahol a kiváló tervező és szervező 1939-től a hajóépítő üzemek cégvezetője, majd 1941-1948 között  üzemigazgatója, illetve vezérigazgatója volt, miközben máig népszerű vitorlásokat tervezett.

 
Az 1976-ban elhunyt mérnök augusztus 3-i újratemetésére is Szelle Zoltán szervezésében került sor. Hankóczy életrajzának írásakor derült ki számára, hogy az utód nélkül elhunyt Hankóczy házaspár nyughelyét a budapesti Farkasréti temetőben felszámolják, mert lejárt a megváltási ideje. Számos intézmény, magánszemély, köztük az egykor a Hankóczy által tervezett vitorlások mai tulajdonosai támogatták anyagilag is az újratemetést, amihez a város önkormányzata pedig  díszsírhelyet biztosított. A   szertartáson Szelle Zoltán idézte fel Hankóczy életútját, füredi kötődéseit. A sírt Gyűrű Géza pápai prelátus, balatonfüredi római katolikus plébános áldotta meg, majd Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara játékának kíséretével a tisztelők elhelyezték koszorúikat a síron.
 

Több más vitorlás és személyszállító motoros hajó mellett Hankóczy Jenő tervei alapján és irányítása alatt készült a Kékszalag rekordját ötvenhét  éven keresztül tartó Nemere II. vitorlás hajó is. 1939-1941 között kezdeményezésére épült fel a balatonfüredi új hajóépítő üzem, ahol már nagyobb acélhajók is épülhettek. A füredi hajógyár fejlődése érdekében 1946-ban ő javasolta a siófoki hajózózsilip megépítését, melynek átadása 1947 szeptemberében volt. Füredet vezérigazgatói megbízatásának 1948-as visszavonásakor hagyta el.