Egy szemétügy folytatása

Szokatlan folytatása lett annak a szemétügynek, amelyről lapunk is cikkezett: a hatóság pénzbírságot szabott ki arra az ügyvédi irodára, amely egy szemétlerakási vitában ellátta az egyik érdekelt fél jogi képviseletét. Méghozzá az eljárási cselekmény akadályoztatása miatt. A történet arra is rávilágíthat, hogyan, miért kerül gyakorta a törmelék az út menti árkokba, falu végébe vagy az erdőbe.

A Ház-Tek 90 Kft. veszprémi építőipari kisvállalkozás júniusban egy családi ház bontásából származó egy köbméternyi építési törmeléket kívánt elhelyezni a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. hulladéklerakó telephelyén, és ráállt a mázsára. E. J., a kft. ügyvezetője elmondta, a telephelyen nem vették át a hulladékot, mert nem volt darabonként szétválogatva és bevizsgálva, mire ő közölte, szívesen megnézné, van-e még az övéhez hasonló úgynevezett vegyes bontási hulladék a lerakóban. Erre a telephelyvezető rendőrséggel fenyegetőzött, a történtekről jegyzőkönyv készült, a cégvezető pedig a tiltás ellenére behatolt a lerakóba, és fotókat is készített arról, amit látott.

Ezt követően nyilatkozta lapunknak, hogy nem meglepő módon közönséges építési hulladéknál sokkal durvább látvány fogadta. Majd magánszorgalomból lefotózott még néhány olyan konténert (benne az öreg ördög is), amelyet a szolgáltató a városból leválogatás nélkül elszállított, és ügyvéd útján tájékoztatta a VKSZ Zrt.-t, hogy az általa elhelyezni kívánt mozaiktörmelék és a kavicsmorzsalék keveréke nem szétválogatható. Ezután levelezett egy sort a közüzemi szolgáltatóval ügyvéd útján is, majd kapott egy levelet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől, amiben az áll, ha nyolc napon belül átvételi igazolással nem bizonyítja, hova került az át nem vett, visszafordított hulladék, a bírság egymillió forintig terjedhet.

A Napló fotóriporterét nyár elején ez a látvány fogadta a veszprémi Bakony Szabadidő Sportjáért Alapítvány  telkén, amely egy gigantikus építésihulladék-lerakóként működött a Házgyári út és a Tüzér utca sarkán. Lapunk tényfeltáró írása nyomán a tulajdonos rekordidő alatt eltüntette (Fotó: Gáspár Gábor)

Emberünk időközben a törmeléket egy magánvállalkozás lerakójába vitte és a számlát továbbította a hatósághoz.  A kisvállalkozó szemétügye kisebb városi botránnyá nőtte ki magát, mert lapunk tényfeltáró írása időközben rávilágított a nagyban történő hulladéktárolás visszásságaira is. A történetnek azonban közel sincs vége, mert a vállalkozót képviselő ügyvédi irodához a napokban megérkezett a székesfehérvári regionális környezetvédelmi felügyelőség végzése 50 ezer forintos eljárási bírságról. Az indoklás szerint a beszállító a hulladék alapjellemzését és megfelelőségi vizsgálati jegyzőkönyveit átadni nem tudta, s a hatóságnak nincs tudomása a VKSZ Zrt. által át nem vett hulladék sorsáról (név, cím, azonosítók). A kisvállalkozó által bemutatott számla ugyanis nem igazolja a visszafordított hulladék további kezelés céljából (ártalmatlanítás, hasznosítás) történő átadását. A hivatal egyéb dokumentumokat is igényel, például szállítólevelet, átvételi igazolást, és tájékoztatást kér arról is, hogy a keletkezése alapján a kft. milyen EWC kódba sorolta be a hulladékot (keletkezési technológia, hulladék összetétele, átvételt igazoló ellenjegyzés).

Hangsúlyoznánk, hogy egy köbméternyi bontási hulladékról beszélünk. Mi is, meg a felügyelőség is. Az utóbbi még arról is, hogy az ügyvédi iroda nem juttatta el a hatóságnak a fentebb felsorolt dokumentumokat, nem igazolta, hogy a kft. eleget tett a kötelezettségének s ezáltal akadályozta a hulladékgazdálkodási ellenőrzési eljárást, elmulasztotta az adatszolgáltatást. Emiatt eljárási bírsággal sújtható. A vállalkozó képviseletét ellátó BőszeMagyar Ügyvédi Iroda fellebbezését eljuttatta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez, közölvén, hogy az ügyben a felügyelőséghez eljuttatott iratokon kívül több nem áll rendelkezésére, nem volt szándékában akadályozni a hulladékgazdálkodási ellenőrzési eljárást. Amennyiben tehát a Ház-Tek Kft. eljárása nem volt szabályos, úgy vele szemben érdemi határozatot kellett volna hozni, jogorvoslati lehetőségre való kioktatással, nem pedig a képviseletét ellátó ügyvédi irodát eljárási bírsággal szankcionálni  - áll a fellebbezésben.

Az ügyvédi iroda nem érte be egyszerű fellebbezéssel, ezúttal továbblépett:  "Kérjük az eljárási bírság jogszerűségének felülvizsgálatát, továbbá annak teljes körű kivizsgálását és feltárását, hogy a város területén hol, mikor, milyen építési, bontási törmelék került illegálisan elhelyezésre, és ezzel kapcsolatosan született-e környezetvédelmi hatósági intézkedés" - firtatja dr. Bősze Ferenc ügyvéd.
- S az is érdekelne minket, ha volt hatósági rendelkezés, annak érvényt szereztek-e, illetve ha nem rendelkeztek vagy rendelkezésüknek nem szereztek érvényt, ez mi okból történt?  Hozzáfűzném, hogy amennyiben pusztán azért bírságolnának minket, hogy a jövőben visszafogottabban foglalkozzunk a mind égetőbb környezetvédelmi ügyekkel, ez a módszer nem vezet eredményre, ellenben megkérdőjelezi az ezzel kapcsolatos eljárás jogszerűségét - szögezi le az ügyvéd.