Jegyzet: Boldogabb újévet, ha lehet

Nem igazán tudja eldönteni: mások nézik őt hülyének, vagy vele van valami probléma, hogy egyedül ő képtelen az eredményekre koncentrálva felszabadultan örülni, hiszen valahogy neki semmivel sem jobb évről évre, sőt egyre nehezedik a megélhetés, minden csak drágul hónapról hónapra, de az inflációról legalább egyöntetűen elismerik: régóta meg nem szűnő emelkedésben van ugyan, ám majd jövőre ez is megfordul, nőni fog a jövedelem, a rezsi meg csökken, aminek hatására sokan kíváncsian várják már a decemberi gázszámlát, hogy össze tudják hasonlítani majd a januárival, és kiszámolják: a tényleges csökkenés valóban 10 százalék-e, és ha nem, vajon hol lehet reklamálni, mert erre nyilvános ígéret van, ahogyan arra is, hogy végre beindul a termelés, növekszik a gazdasági teljesítmény, javul a GDP, csak azt nem tudni pontosan, miből, mert a bankok várhatóan jövőre sem tudnak többet hitelezni, európai uniós pénzt pedig jellemzően kerékpárutakra, ravatalozók felújítására, játszóterekre, madármegfigyelő állomásokra, meg kerítésfestésre adnak, itt is bizonyára tartós kommunikációs hiba van, ha nem jut el az üzenet mindenkihez, hogy már lényegesen jobban élünk, mint korábban, és a lázadozó diákok sem értik meg, hogy minden jobb lett volna jövőre, ha nem ugrálnak, most aztán szívhatják ugyanúgy, mint az elődeik is, de legalább a közigazgatási reform eljutott a megvalósulásig: lehet, hogy tényleg egyszerűbb lesz majd ügyeket intézni januártól, reméljük, meglátjuk, mint ahogyan azokat az optimista óriásplakátokat is, hogy a válságnak vége, az Ön éve lesz 2013, de tudjuk: a válságnak azért nem akkor van vége, amikor mi mondjuk. 

BUÉK!