Húshagyókedd, hamvazószerda

A keresztény egyházi évben  a  húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap.  A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Magyarországon és a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a  naphoz, sok helyen karneválokat, fesztiválokat rendeznek.

A Fejér megyei Mohán húshagyókedden tartják a hagyományos tikverőzést, amikor a lányokat, asszonyokat bekormozzák (Fotó: FMH/Nagy Norbert)

Francia neve Mardi Gras, szó szerint kövér kedd. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd),  a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint palacsinta kedd a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással, ekkor zárul  a híres  velencei karnevál is.  A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Magyarországon, például Zala megye több falujában az úgynevezett maskurázás a szokás. A  gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be,  a  fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a maskura.

Húshagyókedd után hamvazószerdán kezdődik a nagyszombatig tartó negyven napos böjti időszak.