Sándor György fél szavai még ma is érthetőek

Az inkább az idősebb korosztályokhoz tartozó, összeszokott közönség már eleve ígéret volt arra, hogy érteni fogják a főleg a szocializmus utolsó három évtizedének kulturális életéhez, történéseihez, közbeszédjéhez kapcsolódó történeteket, gondolat szilánkokat, poénokat.

Sándor György azonban biztosra akart menni, hosszan tesztelte hallgatóit, mennyire fogékonyak. Ebbe annyira jól besegített neki a házigazda, Korzenszky Richárd bencés perjel, hogy egy-egy pillanatra még az is kérdéses volt, ki is lesz az est igazi főszereplője. Persze végül tisztázódott.

Sándor György a műsorban a korábbi sikeres szerzői estjeiből és más megszólalásaiból adott afféle életmű bemutató áttekintést, és az egyes darabok között, vagy azokból ki-kiszólva beszélt életéről, sikereiről, mesélte el például rövid színművészeti főiskolás pályáját, vagy azt, hogy a zsidó származás, ateista-kommunista neveltetés után 40 évesen hogyan lett belőle keresztény felesége fiának hittanára, Jelenits István piarista szerzetes hatására.

Sándor György szerint a fél ország ma is vevő lenne az értékekre

Persze a lényeg a műsor volt, a könnyed és súlyosabb poénok a Lyukasórából, a Válogatott jellemtelenségeimből és más műsorokból. Hallhattunk Juhász Ferenc stílusában írt költeményt, a csókról szóló kiselőadást, találkozásairól ismert emberekkel, Latinovits Zoltánnal, Hofi Gézával, vagy éppen Kellér Dezsővel, aki már akkor azt mondta neki, hogy nem szereti a tömegkommunikációs kabarét, mert a kávéházi humort talponállóvá züllesztették.

Beszélt a kereskedelmi televíziókról, amik nézettségért folytatott színvonaltalansági versenyébe még a köztévé is beszállt. Már nem tudják, hogy mi kell a népnek, mert ők bolondították el, mondta. Ő ezzel szemben üzletileg is fantáziát látna abban, ha nem egyre lejjebb menve, hanem az értékeket megcélozva működnének a televíziók, mert szerinte még egy fél ország vevő lenne az értékesre. Elmerenghettünk azon is, kinek mi az igazi kérdés, az, hogy miért görbe a banán, vagy az, hogy egyáltalán görbe-e. Saját hosszú, nem igazán szép és nem igazán pontos mondatom is érzékelteti Sándor György tudományának, művészetének erősségét, hisz ő ugyanazt hat szólva és sokkal érzékeletesebben kifejezte. 

Fél szavak, fél mondatok, rosszul kitett hangsúlyok, félreérthető helyett félreértendő szövegek adták és adják ma is az anyagát műsorainak. Ahogy a múlt század hatvanas, hetvenes éveinek újságjaiban is a sorok között kellett olvasni, úgy Sándor György mondataiban is a szavak között kell hallani annak, aki meg akarja érteni üzenetét. A Tetőtérben megvolt hozzá az intim közeg, az azonos hullámhosszon gondolkodó közönség.