Elkötelezett magyar képviseletet az EP-be!

Csáky Pál szlovákiai magyar mérnök, politikus és író. Eddig 12 könyve jelent meg, széppróza, publicisztika, politika. 2000 óta a nemzettudattal foglalkozik, így nyújtva támaszt azon magyar származású honfitársainak, akik nem érzik jól magukat felemásként, merthogy már nem magyarok, de még nem is szlovákok.

Mivel mindig a szlovákiai magyar egység megteremtése volt a célja, politikai szerepet vállalt. Miniszterelnök helyettesként 2002-2006 között az emberi jogokkal, a kisebbségek ügyével foglalkozott. Bugár Béla után, Berényi József előtt, 2007-2010 között az MKP elnöke volt, most elnökségi tagja. Mivel úgy véli, hogy az európai együttműködésnek nincs alternatívája, elfogadta az MKP Országos Tanácsának felkérését, hogy vezesse a párt EU parlamenti képviselő jelölt listáját. Magyar, szlovák, cseh, angol, német és orosz nyelven beszél.

Csáky Pál a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghívására járt Veszprémben. A magyar érdekek elkötelezett képviselője (Fotó: Penovác Károly)

– Ön lebilincselő mesélő, pedig a téma kemény. Alapelve, hogy a magyarságról soha nem szabad lemondani, ezzel együtt viszont napirenden kell tartani a felvidéki magyar jogsértéseket.

– Mi, külhoni magyarok ég és föld között élünk. Sokáig el voltunk zárva Magyarországtól, a haza pedig, amelyben élünk, nem akar bennünket. Legutóbbi könyvem (Csend és lélek) apropóján is sorskérdésekről beszélgetek. Az egyik olvasótalálkozón egy hölgy osztotta meg velem a véleményét: visszaíratta a gyermekét a magyar iskolába, mert rájött, ha egy magyar gyerek nem magyar iskolába jár, a lelke megy tönkre. Ez a megmaradásunk legfontosabb kiindulópontja.

– Május 24-én mi várható az európai parlamenti szavazáson? Az egységes magyar lista már realitás vagy csak erős remény?

– Nem, nincs egységes magyar lista. Én a Magyar Közösség Pártja EP listáját vezetem, és külön listát állított a Bugár Béla vezette szlovák – magyar MOST – HÍD párt is, ott az első két helyen van magyar jelölt. Sajnos vetélytársak leszünk, és ennél is durvább konfrontációra számítok az őszi helyhatósági választásokon. Amíg az MKP 10-11 százalékos szavazóbázist jelentett, komolyan kellett venni, most egymással szemben állunk. Nem tartható ez a helyzet, 2015-ben ki kell belőle kerülni.

– Reméljük Ön is ott lesz a 13 szlovákiai EU parlamenti képviselő között. Ismerve az unió nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos langyos politikáját, hogyan szeretné elérni, hogy például olyan kérdésben, mint a Benes–dekrétumok vagy a kettős állampolgárság ügye, az EU segítségével álljon be változás?

– Elsősorban a magyar képviselőkre számítok, mint szövetségesekre, remélem Romániából is bejut két-három magyar nemzetiségű jelölt. Miniszterelnök helyettes koromból jelentős nemzetközi kapcsolataim vannak, főként a német CDU-ra gondolok, de az olaszokra is.

Nagyon remélem, ha leülünk velük, meg tudjuk beszélni, majd el is fogadtatni azt a javaslatomat, hogy legyen népszavazás az Európai Unióban! A kisebbségi jogoknak is alapjogoknak kell lenniük.

– Mint kisebbségi politikusnak, mi a véleménye az ukrán helyzetről?

– Nem hiszem, hogy bárki látná, mi lesz ebből, de várható volt egy ilyen lépés. Él az orosz birodalmi gondolkodás. Putyinnal együtt kell működni, de vigyázni is kell vele. Ők ezt a közel-külföldet saját övezetüknek tekintik. Hatalmi játékként élik meg az olajpénzt is, nem úgy, mint Norvégia, ahol az olajból származó bevétel 97 (!) százalékát egy úgynevezett „Jövő nemzedék” számlára fizetik be. Putyin meg akarja mutatni, egy megállapodás addig érvényes, amíg az ő érdekeit szolgálja. Ukrajna esetében figyelembe kell venni, hogy az ország mesterséges képződmény, soha korábban nem létezett ilyen határok között. Két része van, Kárpátalja és az ortodox jellegű keleti rész. Könnyű volt éket verni. Most az egész világ téblábol, nagy kérdés, hogy mi lesz a keleti határainkon túl?