Mit tehetünk a telefonos zaklatók ellen?

Legtöbbször a hívó letiltja a számát, így a hívást fogadó nem azonosíthatja be a telefonszámot, rejtély, ki van a vonal túlsó végén. A kéretlen hívások gyakran egész napos stresszt okoznak, mert az üzletkötők állandóan próbálkoznak, a telefoncsöngés pedig felébresztheti a kisbabát vagy a pihenő nyugdíjast, beteget. Kérdéseinkkel Kiszely Péter veszprémi ügyvédhez fordultunk.

Jogsértően használják-e a vonalas lakástelefonunkat vagy a harmadik személytől megszerzett mobilszámunkat üzleti célokra? A kérdéseinkre Kiszely Péter veszprémi ügyvéd válaszolt.

– Manapság valóban egyre többen panaszolják, hogy folyamatosan zaklatják őket kéretlen telefonhívásokkal, elektronikus üzenetekkel. Előbb tisztázzuk, hogy jogi értelemben mit jelent a zaklatás, mit jelent a kéretlen megkeresés, és hogyan védekezhetünk mindezek ellen, Az Alaptörvény kimondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán – és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A Büntető Törvénykönyv szabályozza a zaklatás törvényi tényállását. Az elkövetési magatartások közül minket most a háborgatás érdekel, ami akkor valósul meg, amennyiben rendszeresen, vagy tartósan történik. A rendszeresség rövid időközönként ismétlődő magatartást jelent, a tartós jelleg időben elhúzódó elkövetést feltételez, azonban e két dolog egymást nem zárja ki. Az ilyen magatartás azonban csak akkor büntetendő, ha az elkövetés célzatos, tehát a sértett megfélemlítését, vagy magánéletébe, a mindennapjaiba való önkényes beavatkozást kíván elérni. Tehát a telefonhívás jogilag akkor zaklatás, ha a felsoroltaknak megfelel. Ilyen bűncselekmény gyanúja esetén célszerű a bizonyítékokat összegyűjteni – hívások, SMS-k -, elmenteni, és a rendőrségen feljelentést tenni.

Gyakoribb eset, hogy a telefonálót – megkeresőt – nem ez a szándék vezérli, hanem valamilyen termékre, szolgáltatásra akarnak minket rábeszélni, előadásra, vizsgálatra invitálnak. Jogi értelemben ez a cselekmény kéretlen hívás, hangsúlyozta az ügyvéd. Ritkán, de előfordul, hogy a titkosított telefonszámunkat is megszerzik.

- A telemarketinges cégek számítógépei véletlenszerűen is összeállíthatnak telefonszámos listákat, ezért lehetséges, hogy az ügynökök a titkos számon is elérik az ügyfelet. Egy 2003. évi törvény szabályozza az automatikus hívórendszert alkalmazó adatkezelők eljárását, amely szerint az ilyen, emberi beavatkozás nélküli hívórendszer csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési, tájékoztatási, vagy közvélemény- és piackutatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. Adataink legális beszerzésének lehetősége tehát adott. Érdekes módon a legnagyobb adatbázis-kereskedő maga az állam. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) nyilvántartásából adataink – a bejegyzett adatkezelő cégek által – megvehetők, és hat hónapig felhasználhatók.

Az adatszerzés másik módja, amikor magunk adjuk meg adatainkat különböző nyereményjátékok, hűségprogramok, vásárlások során. Kiszely Péter szerint ilyenkor leggyakrabban ahhoz is hozzájárulunk, hogy adatainkat később is felhasználják, tovább adják. Harmadik lehetőség a telefonkönyv, melynek adatai nyilvánosak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az abban szereplő információ szabad préda lenne.

Miután tudjuk, hogyan juthattak legálisan adatainkhoz, nézzük, mit tehetünk az életünkbe hívatlanul betolakodók, a hozzánk kéretlenül telefonálgatók ellen. Feltéve, hogy akarunk-e erre időt, energiát szánni.

- Sajnos, jogorvoslati szempontból Magyarországon még nincs olyan lehetőség, hogy tiltás után, egyszeri regisztrálással az összes adatbázisból töröltessük adatainkat. Ezt csak egyesével, a „zaklató” cégeket egyenként megcélozva tehetjük meg. Például, ha kéretlen telefonhívást kapunk és azt szeretnénk, hogy ez ne ismétlődjön meg, közöljük a hívóval, hogy töröljön minket a listájáról. Ugyanez a helyzet a kéretlen elektronikus levelekkel és sms-ekkel. Ha ez az eljárás eredménytelen, bejelentést tehetünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, de bemehetünk az önkormányzathoz is, ahol egy formanyomtatvány kitöltésével megtilthatjuk, hogy a KEKKH kiadja adatainkat. Amennyiben ismert előttünk a „zaklató” cég, úgy bejelentést tehetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, vagy a Gazdasági Versenyhivatalnál is. Fontos tudni, hogy a kéretlenül kapott elektronikus hirdetések, reklámozások esetén a küldő cégnek fel kell tüntetnie, hogy a tiltás iránti igényünket hol jelenthetjük be, tehát a hirdetésért nem a hírközlési szolgáltatót terheli felelősség. Ez esetben az előírások megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jár el. A felsorolt hivatalok, hatóságok elérhetősége, a panaszok benyújtásának módja, a követendő eljárás az intézmények honlapján megtalálható.

Az okos telefonnal rendelkezők számára a hívásblokkoló alkalmazások valamelyikének letöltését javasolja az ügyvéd. Ezekkel létrehozhatunk „feketelistát”, s az azon szereplő számokról indított hívásokat egyszerűen letiltja, blokkolja az alkalmazás. Szerinte azonban legfontosabb a megelőzés.

- Vigyázzunk a személyes adatainkra, csak akkor adjuk ki azokat idegeneknek, ha biztosak vagyunk abban, hogy nem jutnak illetéktelenekhez, garanciát kapunk arra, hogy a beleegyezésünk szerinti célra használják. Bármilyen nyilatkozatot írunk alá, előtte alaposan olvassuk el az apró betűs részeket! – tanácsolja Kiszely Péter.