Hírek

2014.10.10. 11:08

Szavazzon! Ki legyen a Prima 2014 közönségdíjasa Veszprém megyében?

Szavazni október 24-én 9 óráig lehet

Tremmer Tamás

Veszprém - A Vállalkozók Országos Szövetségének Veszprém Megyei Szervezete Veszprém Megyei Prima Díjakat ad át a megye kiemelkedő művészei, alkotói, tudósai, neves sportolói, a közművelődésben kiemelkedő munkát végző szakemberek számára.

A jelöltek közül hármat a kuratórium, egyet pedig a megye lakossága választ. A két döntés egymástól független, ami azt jelenti, hogy adott esetben a Príma Díjas és a közönségdíjas személye akár egybe is eshet. A kuratórium már kiválasztotta a három Príma Díjast, most a Napló olvasóin a sor, hogy válasszanak a jelöltek közül.

A Prima Díjátadó Gálaest november 21-én, pénteken, 18 órakor lesz, az ünnepséget a hagyományoknak megfelelően a veszprémi Megyeháza Szent István Termében tartják. A hagyományokat követve a három Veszprém megyei Prima Díj egy-egy millió forint tiszteletdíjjal jár, a közönségdíjas 300 ezer forint tiszteletdíjban részesül.

A következő Veszprém Megyei Prima Díj jelöltekre voksolhatnak:


Ajka Városi Bányász Fúvószenekar Magyar zeneművészet

Az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar elődje 1924. június 3-án alakult. 1987-ben egy fiatal, tehetséges zenetanár, Vörös János került a zenekar élére. A létszám és a színvonal is emelkedett. 3-4 évenként minősítő hangversenyeket tartottak, ahol arany, és kiemelt arany minősítéseket szereztek. A 80-as évek végétől kinyílt előttük a világ, Európa több országába is eljutottak.

2011. február 24-én elhunyt Vörös János. Szerepét növendéke, Szücs Krisztián vette át. A hagyományokat megőrizve, de szakmai szempontból rengeteg újítást bevezetve új arculatot teremtett. Már 2011. szeptemberében bemutatkozhattak új műsorukkal az Unna városával kötött testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján Németországban.

A megújulás jegyében 2013-ban közös lemezfelvételt készítettek a 30Y zenekarral. Ebből az anyagból Ajka közönsége a Zeneiskola 50 éves jubileumi koncertjén kapott ízelítőt. A zenekar fennállásának 90. évfordulójára nagyszabású fúvóstalálkozóval emlékeztek.

1990-től a Bányász Fúvószenekar egyesületi formában, 1999-től közhasznú szervezetként működik. Céljuk a zenekar hírnevének további öregbítése és a bányász, illetve fúvószenekari hagyományok ápolása.


Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, pedagógus Magyar oktatás és köznevelés

Pedagógus pályáját a veszprémi Bem József Általános Iskolában kezdte 1980-ban. A nemesvámosi Petőfi Sándor Általános Iskolában a tanítás mellett helytörténeti szakköröket, alkotótáborokat vezetett, kiállítást szervezett. Alapítója és igazgatóhelyettese volt a veszprémi Alapítványi Általános Iskola és Gyermekek Háza intézménynek. A Veszprémi Waldorf Egyesület elnökeként részt vett a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Iskola alapításában.

2008-ban Veszprém felkérésére megírta „A tudományosság és kultúra bölcsője” – Veszprém város története a kezdetektől napjainkig című könyvet, amely az iskolákban a helytörténet tanítását segíti. Kidolgozta és elkészítette a – könyvhöz kapcsolódó – „Ki tud többet Veszprémről?” társasjátékot.

2009-ben Esztergom középiskolásoknak szóló könyvvel, 2011-ben Törökszentmiklós négy korosztályos tankönyvcsalád elkészítésével bízta meg. A három város helytörténeti könyveit a Honismereti Szövetség más város számára is követendő példának tartja.


Debreczeny Zoltán, festőművész Magyar képzőművészet

1987-től fest, autodidaktaként. Szakmai ismereteit, művészet filozófiai, közösségszervezői gyakorlatát, a müncheni székhelyű Frequenzen képzőművész közösségben szerezte és csiszolja folyamatosan.

Sajátos hangulatú, derűs, tartalmakra, anekdotákra koncentráló festői világa nehezen sorolható az irányzatok bármelyikébe. Szívesen él a festészetben viszonylag ritkán alkalmazott képi humor eszközeivel. Első pillantásra gyermeki, már-már naiv kompozícióinak felszíne mögött filozofikus gondolatok mellett kritika, önkritika is rétegződik.

Témáiban szinte kifogyhatatlan, szívesen reagál közéleti eseményekre. Groteszk figurái valós és fiktív terekben mozognak. Képein alaposan átírva jelennek meg szülővárosa, a hon és a nagyvilág jellegzetes épületei, tájai, szimbólumai.

Rendszeresen szervez független, nonprofit művészeti akciókat. Szinte nincs olyan gyűjtés, jótékonysági árverés, egyházi, világi, vagy sportesemény, ahol ne jelennének meg a jó ügyeket támogató jellegzetes, szerethető festményei.


Halmos Ferenc, keramikus Magyar képzőművészet

Bándon lakik és dolgozik. Autodidakta művész. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát és szakmérnöki képesítést 1980-ban. 1989-ig technológusként dolgozott a Herendi Porcelángyár Városlődi Majolikagyárában. 1989 óta szabadfoglakozású keramikus, számos jelentős műemlék és középület kerámiadíszeit rekonstruálta. 1989-1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított kerámiatechnológiát.

Kézzel korongozott, öntött porcelántárgyakat készít különleges máztechnikák felhasználásával, és nagyméretű kerti kerámiákat, vázákat samottos anyagból redukciós lüsztermázakkal, valamint épületek homlokzatdíszeit samottos fagyálló agyagból. Szakmai körökben több ezernyi különleges kerámiamáz kifejlesztésével vált ismertté.

Rendszeresen kiállít hazai és külföldi galériákban, múzeumokban. 1993 óta tagja a Veszprémi Művész Céh és a Művészek Veszprémért csoportoknak, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996).


Hegyeshalmi László, képzőművész Magyar képzőművészet

Tanulmányait a szombathelyi Tanárképző Főiskolán 1976-ban, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1982-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2003-ban kulturális menedzser szakon végezte. 1982–88 között tagja a budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, 1985-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

1988 óta Nagyvázsonyban él. Festészeti és grafikai munkája mellett alkalmazott grafikával, könyv- és plakáttervezéssel, látványtervezéssel és vizuális pedagógiával foglalkozik, kurátorként kortárs művészeti kiállításokat szervez, rendez. 2003-tól a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese, 2006-tól igazgatója.

Egyéni kiállításon az ország több pontján bemutatkozott. Munkásságát elismerések és nívódíjak fémjelzik, többek között kétszer is megkapta a Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatását, 2003-ban a Műcsarnokban Művészeti Alapítvány díjat kapott, két Veszprémi Tárlaton is nívódíjjal ismerték el.


Kalló Zoltán Henrik, zenész Magyar zeneművészet

Londonban született ’56-os menekült család második gyermekeként. Édesapja, Kalló Károly, elismert cigánymuzsikus volt, természetes volt számára a magyar kultúra művelése, ápolása. A honvágy hazahozta a családot, itthon érettségizett, majd édesapja zenekarának a tagja lett. Az évek során nagyon sok helyen fellépett, játszott Las Vegas-i musicalben, ugyanakkor mindig Veszprém és a Balaton-part volt a szűkebb pátriája.

2009 decemberében jött létre a Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar, amelynek a vezetője lett. Többször felléptek a füredi Anna-bálon, Ópusztaszeren, a zirci Bakonyi Betyárnapokon, a veszprémi Gizella Napokon. Jótékonysági rendezvények állandó résztvevői. 2010-ben a veszprémi Petőfi Színház felkéréséra a „Tisztújítás” című darabban cigányprímást játszott. A közös munkát folytatták (Marica Grófnő, Csalódások).

Tevékenysége elismeréseként 2010-ben megkapta Veszprém város arany emlékérmét, majd a Veszprém Megyei Közgyűlés tüntette ki a kultúrában végzett kiemelkedő munkájáért.


Kellei György, író Magyar sajtó

Kellei György 1947-ben született Zamárdiban. 1969 óta Balatonfüreden él. 1989-ben a Veszprém megyei Napló munkatársa lett. 1997-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig a kulturális rovatot vezette. Feladatának tekintette a megye irodalmi és művészeti hagyományainak és jelenének ápolását, népszerűsítését. Színikritikáival és tévéjegyzeteivel kivívta az olvasók elismerését. 28 önálló kötete jelent meg: elbeszélések, novellák, portrék, tanulmányok, kritikák, jegyzetek, kisregények, regények. Írásait több száz folyóiratban és kötetben közölték, egy részük angolul, németül, olaszul, franciául és ukránul is megjelent. Számos megyei és országos irodalmi kiadványt szerkesztett. A Balatonnál és a Bakonyban napjainkban játszódó kalandregényei – Bejárat a mennyországba, Bejárat a pokolba, A sakál éjszakái – visszanyúlnak a két világháborúig és az 1956-os forradalomig. Újságírói munkásságáért 2004-ben Pro Comitatu- és Bertha Bulcsu-díjat kapott. 2010-ben Balatonfüred Kultúrájáért kitüntetést adományoztak neki, és egy évre rá megkapta Balatonfüred Városért Közalapítvány Kulturális Nagykövete címet is.


Krámer György, táncos, koreográfus Magyar színház- és filmművészet

Táncművész, koreográfus, színházi ember. Az Állami Balett intézetben diplomázott 1979-ben. Pályáját a Győri Balett alapító tagjaként kezdte. Volt a Szegedi Balett és a Budapesti Operett Színház balett igazgatója, a Rock Színház vezető koreográfusa, a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozatának vezetője. Táncolt és tanított Izraelben és Görögországban. Alig akad színtársulat hazánkban, ahol ne fordult volna meg. Koreográfusként számtalan musical, operett, opera táncait, prózai előadások mozgáskompozícióit készítette. Rendezőként mesejátékokat, musicaleket, prózai előadásokat vitt színre. Két eredeti táncfilmet készített a MTV-ben. Több mint húsz önálló táncszínházi művet komponált. Veszprémbe 1992-ben szerződött, a Petőfi Színház társulatához. Azóta megszakítás nélkül jelen van a város színházi életében. Legfontosabb feladatának a táncszínházi műfaj megszerettetését tartja. Megalakulása óta a Pannon Várszínház tagja, a Tánc fesztiválja művészeti vezetője. Harangozó díjas, A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje.


Muraközy Péter Magyar népművészet és közművelődés

Enyhe Fintor, Veszprémi Utcazene Fesztivál, Expresszó Klubmozi és Kávézó, Patrióta Lokál, DC, Incognito kávézó, Tűztorony vendéglő, Sziget Fesztivál, VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Hangvilla – állomások Muraközy Péter életéből.

1970-ben született. A Kállai Éva Gimnáziumban érettségizett, utána Városi Művelődési Központban (Dimitrov) volt filmtáros. Elkezdte a szombathelyi tanárképző főiskola népművelő szakát, ám nem fejezte be.

Dobolt a Karantén és Tabu (1983–1992), valamint a Kampec Dolores (1992–1995) zenekarokban. Részt vett az Enyhe Fintor klub megalakításában és működtetésében (1992–2000). Az Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője 1999-től. Nevéhez fűződik többek között Veszprémben az Expresszó Klubmozi és Kávézó, a Patrióta Lokál és az Egyetemi Diákcentrum létrehozása. A Sziget Fesztiváliroda munkatársa, a Volt és a Balaton Sound fesztivál programigazgatója. Veszprém Város Önkormányzata kultúraszervezői tevékenységének elismeréseképpen 2009-ben Gizella-díjjal tüntette ki. 2013-tól a Hangvilla rendezvényekkel való megtöltéséről gondoskodik a Programirodán keresztül.


Vonderviszt Ferenc, tudós Magyar tudomány

Egyetemi tanár, 1958-ban Nagyvázsonyban született, gyermekkora óta Veszprémben él. Természettudományos érdeklődését a Kossuth Lajos Általános Iskola és a Lovassy Gimnázium kiváló tanárainak köszönheti. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biofizikusi diplomát.  Hat évet töltött vendégkutatóként Japánban, ahonnan hazatérve kezdeményezte a Pannon Egyetemen a fehérje-alapú nanotechnológiai kutatások elindítását. Tudományos tevékenységében alapvető szerepet játszik az élő rendszerekben működő nanogépezetek szerveződési és működési elveinek kutatása, a felismert törvényszerűségek bio- és nanotechnológiai alkalmazása. 2004-ben az egyetem Műszaki Informatikai Karán létrehozta az ország első nanotechnológia tanszékét, majd 2006-ban megalapította a Molekuláris- és Nanotechnológiák Doktori Iskolát, amelynek azóta is vezetője. Az elmúlt hat évben a Veszprémi Akadémiai Bizottság alelnöke volt. A Mindentudás Egyeteme sorozatában nagy sikerű előadást tartott „A négymilliárd éves nanotechonológia” címmel. 2005-ben Veszprém város Pro Urbe díjjal tüntette ki. Az általa vezetett Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratórium idén elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Millenniumi Díját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!