Dagadó borítékok - Kismamákat kérdeztünk a hálapénzről

Bár a magyar egészségügyről szóló mendemondák szerint aki nem fogadott orvosnál szül, nem kapja meg ugyanazt a színvonalú ellátást, Komendáné Petrovics Zsuzsanna azonban ezt cáfolja. - Nem éreztem semmilyen különbséget, az ápolónőktől a szülésznőkön át az orvosokig mindenki mellettem állt, mondja az anyuka, aki első gyermekénél még fogadott orvost, napokban született második babájánál viszont nem. A várandósság alatt magánrendelésre járt orvoshoz, a szülést a kórház ügyeletes orvosa vezette le. A hálapénzzel kapcsolatban kíváncsiak voltunk a kismamák véleményére, azonban a megszólított leendő anyukák nem szívesen foglaltak állást a kérdésben.

Legtöbben az orvos és a beteg között fennálló bizalmi, személyes viszonyra hivatkozva nem szerették volna kommentálni a témát. Edina az első gyermekét várja, ő a szülés előtt álló nők kiszolgáltatott helyzetére hívta fel a figyelmet. A kórházi ellátást a társadalombiztosítás fedezi. Ennek ellenére sok kismama úgy gondolja, születendő gyermekével akkor kapnak maximális gondoskodást és figyelmet, ha egyéb juttatásokkal, ajándékokkal is kedveskednek az egészségügyi dolgozóknak. Persze nem állítom, hogy ez ténylegesen így van, de az biztos, hogy a hálapénz elfogadott és természetes jelenségnek számít a magyar egészségügyben - fogalmazott.

A pápai Gróf Esterházy Kórházban minden egészségügyi szolgáltatás így természetesen a szülés is a társadalombiztosítás terhére történik - nyilatkozta a Naplónak a témával kapcsolatban Vörös Ibolya, az intézmény főigazgatója.

A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban az elmúlt években több próbálkozás is akadt a hálapénz visszaszorítására. Egy 2008-as kezdeményezés részeként a kórház- nál akkor dolgozó tizennégy szakorvos közül hárman szerződtek a kórházzal és a kismamákkal arra, hogy szabadidejükben is rendelkezésre állnak. Az orvos külön szerződést kötött a várandós anyukával; a kórház nem kért pénzt, de a szabadon választott orvos kiköthette a kontraktusban, hogy mennyiért hajlandó szabadidejében levezetni a szülést. Végül az Egészségbiztosítási Felügyelet a díjazásra vonatkozó részt kivetette a szabályozásból. Három évvel ezelőtt az intézmény az elsők között volt, ahol engedélyezték a hálapénz utólagos elfogadását, a paraszolvencia kikövetelése azonban továbbra is bűncselekmény.

Második babáját várta a napokban Krisztina, aki az első szülésnél komoly traumát élt meg azzal, hogy császármetszéssel hozták világra kisfiát. A kellemetlen tapasztalatok után úgy döntöttek, hét év után jött el az idő, hogy vállalják a második csemetét. A kismama nem szeretett volna szülészt fogadni, amiben szerepet játszott az is, hogy egy barátjuk szülész-nőgyógyász, aki felajánlotta, hogy elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Mi még sosem adtunk orvosnak pénzt, de hallottam arról, hogy olyan doktor is van, aki szinte elvárja a kismamától a hálapénzt, mondja Krisztina. Szerinte az élet legtermészetesebb momentuma a szülés, de a nők kollektív tudatában benne van, hogy kórházban kell szülni, ez viszont nem történhet orvos nélkül.

Az ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatója, Nyári Ildikó arról tájékoztatta a Naplót, hogy az intézményben hálapénz csak utólag, a kezelés befejezése után fogadható el. Nincs megállapodás a hálapénzről, mivel azt előre nem is lehet kérni. A főigazgató nem tud arról, hogy Ajkán bármely orvosnak tarifája lenne, utólag annyit adhat a beteg, amennyit gondol.

A Veszprémi Járási Ügyészség kilencrendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat azzal az orvossal szemben, aki a veszprémi Csolnoky kórházban 2012 júniusa és 2014 márciusa között a műtétek, valamint a vizsgálatok elvégzéséért jogtalanul anyagi ellenszolgáltatást kért betegeitől, közölte még tavasszal a Veszprém Megyei Főügyészség. A vádiratban hivatkozott kilenc, államilag finanszírozott ellátásra jelentkező beteg esetében az orvos a műtétekért a legtöbb esetben 150 ezer, míg a kontrollvizsgálatokért 15 ezer forintot kért. A pénzt többnyire a műtéteket meg- előzően kérte, azokat pedig, akik nem fizettek előre, a későbbi vizsgálatok során figyelmeztette tartozásukra.

Előfordult, hogy az orvos olyan betegétől próbált meg 150 ezer forintot szerezni, aki már a műtétet megelőzően közölte, részletekben is csak 50 ezer forintot tud adni. A vádlott ennek ellenére rákérdezett, hogy a tartozását tudja-e rendezni. Az asszony azt válaszolta, nem tud többet fizetni, s a későbbiekben másik rendelőintézetben végeztette el a szükséges vizsgálatokat. Volt, hogy a 150 ezer forintért elvégzett műtétet követően újabb beavatkozás vált szükségessé, amellyel kapcsolatban a vádlott közölte, mivel két hónapon belül ez a második műtét, betegének ezért csak százezer forintot kell fizetnie.

A Veszprémi Járási Ügyészség az orvossal szemben hasonló bűncselekmény miatt korábban már vádat emelt.

Tisztelet a kevés kivételnek

Nem vagyok híve annak, hogy tömjük tele az orvosok zsebét. Persze a magánklinikákon más a helyzet, nekem is volt már lézeres szemműtétem hatszáz-ezerért vagy fogorvosi beavatkozásom ötvenért, akkor tudtam, hogy azért a szolgáltatásért, azért az orvosi gárdáért ennyit kell fizetni. De eszembe sem jutott, hogy közelgő szülésemhez az állami kórházban orvost fogadjak, illetve utólag hálálkodjak vastag borítékkal. Nem azért, mert nem fontos ez az esemény, dehogynem, életem eddigi legfontosabb napjai lesznek, de azt gondolom, hogy ha nem várok a szokásoshoz képest pluszszolgáltatást, akkor nincs is miért fizetnem.

Amikor tehát kiderült a rokonaim és barátaim számára, hogy eszem ágában sincs teli pénztárcával indulni szülni, egymásnak adták a telefont. Azt mondták, nem a pluszhoz, a minimumhoz is szükséges a pénz. Konkrét tanácsokat kaptam többgyerekes anyáktól, hogyan is kell ezt intézni. Mennyi pénzt, mikor és hogyan kell adni az orvosoknak és nővéreknek, mert különben... - és jöttek a rémtörténetek.

Az eredeti elképzelésem az volt, hogy megírom jatt nélküli szülésem történetét. Hogyan bánnak azokkal, akik nem dugnak a zsebbe borítékot. A sok telefon után azonban elgondolkodtam, nem vagyok biztos benne, hogy mindezt a saját bőrömön akarom megtapasztalni. Mindenesetre elkeserítő, hogy ma Magyarországon a kiszolgáltatottságtól rettegve kell menni a kórházba, akár szülni, akár gyomorműtétre.

A jegyzet utolsó mondata pedig szóljon a kivételekhez, akiknek tisztelet jár amiatt, mert a megbecsülés hiánya és a túlhajszoltság okozta fásultság ellenére sem vesztették el emberi méltóságukat, és azért a kevés pénzért is nagy szeretettel és odafigyeléssel végzik a munkájukat pluszborítékok nélkül is. Köszönjük!