Joga van maradni a Georgikon karnak

A Pannon Egyetem Georgikon Karának a Nemzeti Agrártudományi Egyetemhez való, tervezett csatlakozásáról szóló hír decemberben látott napvilágot. Voltak szakmai egyeztetések, szakmai érvek, a Georgikon kari tanácsának és az egyetem szenátusának döntéséről az intézmény az államtitkárságot is tájékoztatta. A Georgikon Európa első agrár felsőoktatási intézménye, éppen idén 220 éves. A tervezet szerint Gödöllőn létrejönne a Nemzeti Agrártudományi Egyetem, melynek része lenne több agrárképzést kínáló kar. Nem mindegyik az agrárprofilú karok közül, több olyan is van, ami önálló vagy a jelenlegi intézmény része maradhatna. A Georgikon kar - másokkal együtt - a gödöllői intézmény része lenne.

A Georgikon kar a Pannon Egyetem kötelékében kíván maradni, mondta Gelencsér András rektor
Fotó: Pesthy Márton

- Ha a felsőoktatási törvény értelmében egy karnak joga van kezdeményezni, hogy másik intézményhez csatlakozzon - erre Veszprémben is volt példa -, akkor valószínűleg maradni is joga van, mondta Gelencsér András.

- A Georgikon kar élt ezzel a lehetőséggel: egyhangú szavazással olyan határozatot hozott, hogy a Pannon Egyetem kötelékében kíván maradni - mondta Gelencsér András rektor. - A Pannon Egyetem tizenhét éves intézmény, az integráció 2000-ben jött létre, de a veszprémi és keszthelyi együttműködés előzményei az 1970-es évekre nyúlnak vissza. 1971-ben az akkor még két független intézmény úgy határozott, hogy közös agrár-vegyész szakot indít, a képzést Veszprémben kezdték a hallgatók, Keszthelyen folytatták.

A Pannon Egyetem rekto-ra elmondta: 2000-ben főleg azok az integrációk voltak sikeresek, ahol egy telephelyen multidiszciplináris intézmények jöttek létre. Az intézményi integráció sikere azon múlik, mennyire sikerül a létrejövő intézménynek az egyensúlyt megtalálni, mennyire valósul meg az egymást kiegészítő, együttműködni képes karok egysége. A Pannon Egyetem esetében az integráció kiegyensúlyozott portfóliót eredményezett, a képzések nem versenytársai egymásnak, nem hoztak létre párhuzamosságokat.

Arra a kérdésre, hogy a Georgikon karral való kapcsolat a kezdetektől zökke-nőmentes volt-e, Gelencsér András úgy válaszolt: az eltérő kultúrájú egységek nehezen csiszolódtak össze. Más kultúrát hozott a keszthelyi kar, más alapokról indultak a veszprémi karok, a kettőt nem volt egyszerű egymáshoz illeszteni. Az első hat-hét esztendőben sokat tettek azért, hogy a két rendszer működőképes legyen. Gaál Zoltán akkori rektornak nagy szerepe volt abban, hogy ezek a kultúrák egymásra találjanak, ő hozta létre például a Balaton-regattát, azt a kezdeményezést, ahol a két kar hall-gatói, oktatói jobban megismerhették egymást.

Az első időszak az összeszokásé volt, kisebb-nagyobb súrlódásokkal, sérelmekkel, később összecsiszolódott a két kultúra. A több tudományterületet összefogó pályázatokban az együttműködés új alapokra helyeződött. Az egyik ilyen pályázatnak éppen Gelencsér András volt a szakmai vezetője mint éghajlatkutató. A pályázat arról szólt, hogy az éghajlatváltozásból adódó időjárási szélsőségek milyen hatást gyakorolnak a működő rendszerekre.

- Az elmúlt fél évben jelentős összegű pályázatot nyertünk. Ezt a folyamatot törné derékba, ha olyan jellegű döntés születne, hogy a Georgikon kar nem maradhat a Pannon Egyetem része. A jelenlegi intézményfinanszírozási rendszer mellett az egyetemek működéséhez hozzátartozik egy kritikus méret, ötezer fős hallgatói létszám alatt gazdaságilag, szervezetileg is nagyon nehéz az intézményt egyensúlyban tartani. A Pannon Egyetemnek most hétezer hallgatója van, a Georgikon kar kiválásával közel kerülne a kritikus mérethez. Bár az új intézmény 2000-ben jött létre, a nemzetközi rangsorokban előkelő helyezést szerzett, az egyetem felkerült a nemzetközi felsőoktatás térképére, nemzetközi tudományos rangsorokban az ország összes felsőoktatási intézménye közül a hetedik. Nem szeretnénk, ha az intézmény elveszítené ezt a pozícióját, a tudományos rangsorban elfoglalt helyezése romlana, esetleg működési problémái adódnának.

Vesztróczi Richárd és Szombathelyi Patrik hallgatja Radnóti Mária programtervező informatikust a Pannon Egyetem nyílt napján
Illusztráció: Pesthy Márton

A professzor kiemelte: az intézmény olyan alapértékeket tekint az egyetem kritériumainak, mint a nemzetközi tudományos életben való láthatóság, a kutatás-fejlesztés eredményeinek beépítése az oktatásba. Azt tartják a mi-nőségi oktatás garanciájának, hogy a tudományos kutatásban is nemzetközi eredményeket érnek el, így tudják a legkorszerűbb szakmai ismereteket közvetíteni a hallgatóknak.

- A világ nem a mono-diszciplináris intézmények irányába mozdul. Óhatatlan, hogy ha egy azonos profilú intézmény jön létre, az egy- ségek egymás versenytársai lesznek. Sokan azt vélelmezik, hogy ennek az egyik vesztese a Georgikon kar lenne. Ezzel szemben a Pannon Egyetem portfóliójában nincs konkurencia a karok között, sokkal inkább együttműködés. A bizonytalanság a legrosszabb, sok kárt tud okozni az intézményekben. A Pannon Egyetemnek és a Georgikon karnak jó neve van a hazai és a nemzetközi felsőok-tatásban. Ha ez megváltozik és egy új intézmény jön létre, akkor ezt a nevet újra fel kellene építeni, ami több mint egy évtizedes folyamat. Az, hogy az agrár-felsőoktatás javuljon, minőségi képzést nyújtó intézmények legyenek, közös cél, mindenkinek az érdeke. Nem értünk egyet azzal, hogy ez csak egy agrártudományi egyetemen belül valósulhat meg. Véleményünk szerint a minőségi képzés záloga a kutatás-fejlesztés, az interdiszciplinaritás erősítése, az együttműködés más intézményekkel.