Emberi jogokat sért a kínai internetes szűrő a Microsoft szerint

A Microsoft nem sokkal azután adta ki nyilatkozatát, hogy az amerikai számítástechnikai ipar egyesülete is tiltakozott a kínai rendelkezés ellen.

A rendelkezést a kínai Információs Technológiai és Ipari Minisztérium hozta, arra figyelmeztetve a PC gyártókat, hogy július 1-től egy speciális védőszoftvert kell feltölteniük a Kínában árusított számítógépekre. Ez természetesen a külföldi importőrök is vonatkozik. A cenzúrázó szoftvert kifejlesztő pekingi cég feje azt nyilatkozta, hogy pusztán a kínai népet szeretnék ezzel a pornográfiától megvédeni. Ráadásul a szoftver tevékenységét a felhasználók könnyedén meggátolhatják, vagy akár le is installálhatják a számítógépről.

A Microsoft szóvivője szerint viszont megfelelő szülői felügyeletet támogató szoftverekre lenne inkább szükség, és ezt kellene támogatnia a kínai iparnak és kormánynak egyaránt. Ugyanakkor az információ szabad áramlását, az átláthatóságot mindennél fontosabbnak tartja a redmondi cég.

Ed Black, az amerikai számítástechnikai ipar cégeit képviselő egyesület, a CCIA) elnöke "rendkívül szerencsétlen" megoldásnak nevezte a kínai kormányrendeletet, mondván ez egyszerűen csak az internet szabadságát gátolja. "Ennek az intézkedésnek gazdasági, kereskedelmi, kulturális és szociális szempontból is negatív vonatkozásai is lesznek" - hangoztatta. Szerinte ezzel a kínai kormány nem csak a saját polgárai számára szeretné  kontrollálni az internetet, hanem mindenki mást is arra ösztönöznek, hogy részt vegyenek ebben a cenzúrában.

Kína a világ legnagyobb internetfelhasználója: több mint 250 millióan szörfölnek rendszeresen a neten. Ugyanakkor az ázsiai országban a legszigorúbb az internetes cenzúra: a kormány már eddig is tiltotta az olyan honlapokat az országban, amelyek a kínai kommunista párt mindenhatóságát kérdőjelezik meg, lehetséges demokratikus reformokról írnak, vagy Tibet függetlensége mellett szólalnak fel. Emellett a kormány az internetes pornográfiát is tűzzel-vassal írtja: idén egy országos razziát tartottak, amelynek eredményeképpen 1900 honlapot zártak be. A kormány sokat bírálja a Google-t és a Baidut, Kína legnépszerűbb keresőjét is, mivel szerinte "gyanús" honlapokhoz adnak meg linkeket.