Gázai segélyflottilla - Izrael nem kér bocsánatot

A hadsereg viszont beismerte, hogy nagy hibákat követett el, amelyeket a hiányos információk, a rosszul megválasztott fegyverek és a  hibás taktika jellemeznek.

"Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat" - mondta Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes kedden. Ajalon a hat hajót "a gyűlölet és erőszak armadájának" nevezte.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő közleménye szerint "az incidens olyan erők nemzetközi provokációjának volt a következménye, amelyek Iránt és annak terrorista partnerét, a Gázát uraló Hamászt támogatják." A dokumentum szerint az izraeli hatóságok a flottilla értésére adták: átvizsgálják a szállítmányt, és átengedik a nem katonai jellegű vagy a Hamásznak védelmet nem nyújtó rakományt. A hat hajó közül öt elfogadta ezt a feltételt, de a hatodik, a legnagyobb hajó fedélzetén tartózkodó több száz ember előre kitervelt módon rátámadt az izraeli katonákra, akik kénytelenek voltak életüket védeni, és ekkor következtek be a szerencsétlen események - áll a kormányfői közleményben.

Izrael képmutatónak nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását az incidensről. A nemzetközi szervezet ítélete "elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja" - mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyi tárca szóvivője.

A BT hajnalban meghozott hivatalos elnöki nyilatkozatában Izraelt kimondottan nem ítélte el, viszont bírálta azokat a cselekményeket, amelyek a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadás során emberéleteket követeltek, és gyors, tárgyilagos, hiteles, illetve átlátható vizsgálatot követelt az ügyben, valamint a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak az azonnali szabadon engedését. A BT-nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.

Az izraeli külügyi szóvivő elmondta, hogy mintegy ötven utast azonosítottak, akik már hazautazhattak, ugyanakkor azokat, akik nem fedték fel kilétéküket, a bershavai börtönbe vitték a Negev sivatagba. Az izraeli állami rádió jelentése szerint viszont az asdodi börtönben tartanak fogva 480 palesztinbarát aktivistát, 48 másiknak folyamatban van a kiutasítása, többen pedig útban vannak hazafelé.

Izraelt sokan támadják amiatt, hogy eddig nem azonosította az offenzíva kilenc halálos áldozatát. Palmor ezt azzal magyarázta, hogy a letartóztatottak ebben nem hajlandók nekik segíteni.

Egy izraeli katonai forrás közölte: a haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart. A Szabad Gáza mozgalom tulajdonában álló MV Rachel Corrie nevű hajó várhatóan szerdán éri el a gázai vizeket. A rádióban név nélkül megszólaltatott izraeli hadnagy azt mondta, arra számítanak, hogy gond nélkül átveszik a hatalmat a hajó felett.

Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfő este tárgyalt a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőivel, hogy felmérjék a tengeri incidens miatt kialakult helyzetet. Abbász egyik tanácsadója, Mohammed Istajeh szerint az elnök nem látja szükségét annak, hogy a palesztinok megszakítsák a közvetett béketárgyalásokat Izraellel a tengeri incidens miatt.

Egyiptom kedden kora délután - Hoszni Mubarak elnök utasítására - átmenetileg megnyitotta a Gázai övezet és Egyiptom határán lévő rafahi átkelőt. Az intézkedés célja az, hogy az övezet egyetlen nem Izrael által ellenőrzött határállomásán keresztül lehetővé tegyék humanitárius és gyógyászati segélyküldemények bejuttatását az övezetbe, valamint onnan fogadhassanak sebesülteket és betegeket.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közölte, hogy nagyköveti szintű rendkívüli ülést tartott kedden a NATO-tagországok kormányainak képviselőiből álló Észak-atlanti Tanács. Érdemi közös végkövetkeztetésről nem számolt be, hanem úgy fogalmazott, hogy a szövetségesek "alapos véleménycserét folytattak e tragikus incidens valamennyi összefüggéséről".

Izrael megbüntetését követelte kedden a török segélyszállító hajó elleni támadás miatt Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, és kijelentette, hogy a két ország közötti viszonyban "semmi sem marad olyan, mint régen".

A kilenc halottal és 45 sebesülttel járó katonai akció felháborította a nemzetközi közvéleményt. Többen aránytalannak tartják a zsidó állam fellépését, mások azt hangsúlyozzák, hogy egyéb megoldást is lehetett volna találni az ügy rendezésére. Izraelen belül is vannak, akik bírálják a művelet előkészítését és kivitelezését, de a véres eseményekért a többség az aktivistákat teszik felelősség.

A világ sajtója nem válogatta meg a szavait az izraeli támadást bírálva, egybehangzó vélemény szerint a kommandós akció jelentősen fokozta a Benjámin Netanjahu vezette kormány elszigeteltségét.

Az izraeli lapok a következő címekkel  kommentálták a támadást: "Kudarcra ítélt küldetés" (Maariv), "Csapda" (Jediót Ahronót), "Fiaskó" (Jeruselem Post), "Egy elhibázott politika ára" (Háárec).