Majtényi László: központosítási törekvések az új médiatörvény-tervezetben

A volt ORTT-elnök kifogásolja, hogy titkosan előkészített jogszabályról van szó - hozzátette azonban, hogy a pártok az előző ciklusban is titokban dolgoztak az ezt megelőző tervezetekről. "Az akkori ORTT elnökeként ezekről az egyeztetésekről nem tudtam" - fogalmazott. 

A tervek szerint a négy közmédiumot felügyelő közszolgálati közalapítvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy noha megmarad a közmédiumok, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna TV és az MTI önállósága, a vezetők kijelölése már politikai szándék függvénye lesz. A közmédiumok gazdálkodásának összevonásával a közmédiumok vagyoni önállósága is megszűnhet - hívta fel a figyelmet.

A tervezetcsomag a törvénymódosításokon kívül alkotmánymódosítást is tartalmaz. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta: helytelennek tartja, hogy kihúzzák az alkotmányból a "véleménynyilvánítás szabadsága" kifejezést, és helyette a szólásszabadság szót alkalmaznák. 

Majtényi László hiányolta a készülő rendszerből a közmédiumok megfelelő civil kontrollját is. Ám hangsúlyozta, hogy a közmédiumoknál működő közalapítványok jelenlegi civil kuratóriumai sem működőképesek.
 
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal országgyűlési képviselők által pénteken benyújtott csomag nyomán átalakulna a médiafelügyelet és a közszolgálati média szervezetrendszere. Az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyett létrejönne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak médiatanácsa. A javaslat nyomán egy hírközlési és médiabiztos, illetve a közszolgálati kódex és az annak betartását ellenőrző közszolgálati testület kezdené meg a munkáját. A négy közmédiumot a Közszolgálati Közalapítvány fogná össze, és azok különálló, egyszemélyes nonprofit részvénytársaságokként működnének tovább.

A tervezet egyik részét hétfőn általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága.

OLDALTÖRÉS: Szakmai párbeszédet szeretnének a médiában dolgozók szakszervezetei

Szakmai párbeszédet szeretnének a médiában dolgozók szakszervezetei

Szakmai párbeszédet szeretnének a médiában dolgozók szakszervezetei

Szakmai párbeszédet szeretnének a médiában dolgozók szakszervezetei

A médiaszabályozást érintő javaslatcsomag véleményezésének lehetőségét, vagyis társadalmi és szakmai vitát javasol Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett, hétfői nyílt levelében a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK).

A levél kifogásolja, hogy a miniszterelnök 29 intézkedési pontja között nem kaptak helyet a közmédia rendszerét érintő elképzelések. A Lázár András PHDSZSZ-elnök, SZEF-alelnök és egyben NMK-ügyvivő által jegyzett levél kiemeli, hogy a javaslat az ágazat dolgozóinak életviszonyaira a legközvetlenebb formában kihat. "Az a mód, ahogy ezeket a javaslatokat a parlamenti bizottságokon átvitték, illetve átviszik, már most azzal a veszéllyel jár, hogy a régen várt új szabályok társadalmi elfogadása sérülni fog" - fogalmaz a dokumentum. Az aláíró szervezetek azonban elfogadják azt az elképzelést, hogy most a szükséges átmeneti lépéseket kell megtenni a média területén, "és a hosszabb távú médiatörvény megalkotására később kerüljön sor." 

A Nemzeti Média Kerekasztal felkészült a médiatörvény-tervezet véleményezésére, ezért június 24-én, csütörtökön nyilvános vitaestet kezdeményez a közmédiumok vezetőivel, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjaival, a parlamenti pártok médiapolitikusaival és az illetékes parlamenti bizottság tagjaival. 

"Ez az alkalom lehetőséget kínál új szervezetek csatlakozására, akik a médiaszabályozás társadalmi vitája során fórumot keresnek, és reméljük, hogy régi tagjaink is kifejtik a törvénnyel, vagy törvénymódosításokkal kapcsolatos elvárásaikat" - olvasható az NMK által az MTI-nek eljuttatott közleményben. 

OLDALTÖRÉS: A parlamenti vita elhalasztását kérik a szakmai szervezetek

A parlamenti vita elhalasztását kérik a szakmai szervezetek

A parlamenti vita elhalasztását kérik a szakmai szervezetek

A parlamenti vita elhalasztását kérik a szakmai szervezetek

 A médiát érintő törvényjavaslat parlamenti vitájának elhalasztását és az egyeztetések azonnali lefolytatását kérte hétfői, az MTI-hez is eljuttatott közleményében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Sajtószakszervezet.

Az új jogi keretek megteremtését, illetve a régiek módosítását jelentő törvénycsomag "mintegy médiaalkotmányként" célozza szabályozni a széles értelemben vett médiatartalmakat, kivált a közszolgálati médiumok működését. A több ponton méltányolható, más elemeiben erősen vitatható javaslat a társadalmi nyilvánosság és a szakmai szervezetek teljes mellőzésével készült - hangsúlyozta a közlemény.

Mint írták, a szakmai párbeszéd és vita elengedhetetlen a törvény-előkészítés fázisában. A három szakszervezet további szervezetek csatlakozását várja. 

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselők által múlt pénteken benyújtott csomag nyomán átalakulna a médiafelügyelet és a közszolgálati média szervezetrendszere. A tervezettel, és a társadalmi vita szükségességével kapcsolatban hétfőn nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK).

OLDALTÖRÉS: Fidesz: olcsóbbak és átláthatóbbak lesznek a közmédiumok

Fidesz: olcsóbbak és átláthatóbbak lesznek a közmédiumok

Fidesz: olcsóbbak és átláthatóbbak lesznek a közmédiumok

Fidesz: olcsóbbak és átláthatóbbak lesznek a közmédiumok

 Cser-Palkovics András szerint az általa is jegyzett médiacsomag eredményeként a jelenleginél olcsóbban és átláthatóbban működő közmédiumok jöhetnek létre.

A fideszes képviselő az alkotmánymódosítást, valamint a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjait jelölő eseti bizottság, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslatot tartalmazó jogszabálycsomag előadójaként tartott felszólalásában működésképtelennek nevezte a közmédiumok jelenlegi rendszerét.

Cser-Palkovics András kiemelte: a szintén fideszes Rogán Antallal jegyzett javaslatai létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonásával.

A kormánytöbbséghez tartozó politikusok elképzelései felállítanának egy médiatanácsot is, továbbá egy műsorszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alapot, amely a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz szükséges vagyon kezelését látná el.

A politikus hozzátette: Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda is nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságként folytatná munkáját.

A civil kontroll érdekében egy tizenkét főből álló közszolgálati testület jöhet létre, amelybe nagy legitimitással rendelkező társadalmi szervezetek delegálhatnának tagokat - mutatott rá Cser-Palkovics András.

A csomag egy további javaslata a sajtószabadság mellé felvenné a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékozódáshoz való jogát, valamint alkotmányos intézménnyé alakítaná a közszolgálati médiumokat, amelyek fenntartása így állami kötelezettséggé válna.

A fideszes előterjesztők egy ötödik javaslattal is éltek, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szól. Cser-Palkovics András szerint azonban erről a javaslatról csak később, a szakmai szervezetek javaslatai után kezdenek általános vitát.

Puskás Imre (Fidesz) felszólalásában azt húzta alá, hogy pártja nem felhatalmazást, hanem cselekvésre való felhatalmazást kapott a választóktól a közmédiumok rendszerének javítására.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre

Jobbik: kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre

Jobbik: kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre

Jobbik: kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre

A jobbikos Pősze Lajos szerint kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja a két fideszes képviselő által benyújtott médiacsomagot.

A politikus a jogszabálycsomag általános vitája során hétfőn a Parlamentben azt mondta: a javaslatok a kormánypártok közmédiabeli befolyását növelnék, s az újonnan létrehozandó intézmények mindegyikében az történhetne, amit a Fidesz és a KDNP akar.

Hozzátette, a közmédiumok működésének eddigi rendszere rossz volt, a kuratóriumi viták olykor évekre megbénították a médiumokat. Szavai szerint azonban az új struktúra sem megfelelő. Kifogásolta például, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a közmédiumokat irányító vezérigazgatókat bármikor fölmenthetné.

Pősze Lajos ugyanakkor felelőtlenségnek nevezte, hogy a kuratóriumi, illetve tanácstagokat, valamint a médiahatóság és a médiatanács elnökét is 9 évre választanák meg.
 
A Jobbik vezérszónoka nehezményezte: a médiacsomag nem tisztázza, hogy hatálya mely, az interneten föllelhető tartalmakra terjedne ki, így félő, hogy "a kormánypártok azt is előírhatják, hogy egy magánember honlapján milyen információk szerepeljenek".
 
Az alkotmánymódosításról szóló javaslatról azt mondta: a Jobbik célja, hogy az alaptörvény továbbra is a véleményszabadságot garantálja, ne pedig a szólásszabadságot.

OLDALTÖRÉS: KDNP: jó lesz zsurnalisztának lenni

KDNP: jó lesz zsurnalisztának lenni

KDNP: jó lesz zsurnalisztának lenni

KDNP: jó lesz zsurnalisztának lenni

A KDNP szerint jó lesz zsurnalisztának lenni, miután a parlament elfogadja a közmédiumokról, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot.

Pálffy István, a párt vezérszónoka az általános vitában hangsúlyozta: a következő médiakörnyezetnek az is az előnye lesz, hogy az információs közérdek felül fogja írni a személyes jogokat, vagy a titoktartást a közügyekben.

Nem lesz lehetőség arra sem, hogy a közmédiában parancsokat adjanak ki. A szerkesztők parancsokat osztogatnak, de ez nem lesz érvényesíthető a jövőben - tette hozzá. Az új szabályozás visszaállítja a szólás szabadságát, deklarálja a sajtó szabadságát és becsüli a sokszínűséget - mondta.

A médiatanáccsal kapcsolatban elmondta: vannak olyan kiválasztási eljárások, amelyek vitára adhatnak okot, de a legitimitása ugyanúgy érvényesül, mint az ORTT tagjainak kiválasztásakor.

Pálffy István szerint a közalapítványban, illetve a kuratóriumban megvan a civil kontrol lehetősége, a törvény csak a kereteket határozza meg. A kódex fog minden közszolgálati tartalmat szabályozni- mondta.

OLDALTÖRÉS: LMP: elfogadhatatlan a fideszes javaslat

LMP: elfogadhatatlan a fideszes javaslat

LMP: elfogadhatatlan a fideszes javaslat

LMP: elfogadhatatlan a fideszes javaslat

Számos módosító indítványt nyújt be a Lehet Más a Politika (LMP) a fideszes képviselők által jegyzett médiacsomaghoz - közölte Karácsony Gergely, a párt vezérszónoka. A politikus a javaslatok hétfői általános vitájában azt mondta: Cser-Palkovics András és Rogán Antal indítványai elfogadhatatlanok.

Karácsony Gergely a médiacsomag hiányosságaként említette, hogy az előterjesztők nem tisztázzák, mit értenek közszolgálatiságon, s anélkül alakítanák ki az intézményi szabályokat.

Hibának nevezte továbbá, hogy a fideszes javaslat összevonná a kormány frekvenciapolitikáját megvalósító intézményt és az Országgyűlésnek alárendelt médiahatóságot.

Arra is kitért, hogy az indítványok a politikai befolyást növelnék, a civil kontrollt azonban szűkítenék a közszolgálati médiumok vonatkozásában. Hozzátette, a hatályos médiatörvény valóban rossz példát mutatott a társadalmi szervezetek bevonására, de Magyarországon vannak valódi civil szervezetek is, nemcsak "politikai klientúralovagok".

Az LMP vezérszónoka arra intette a Fidesz képviselőit, ne keltsék azt a látszatot, hogy kétharmados parlamenti többségük birtokában kizárólag saját érdekérvényesítő képességüket akarják növelni. Mint mondta, ez nekik sem érdekük.

Karácsony Gergely hajmeresztőnek nevezte azt eljárást, hogy az Országgyűlés hétfőn folytatja le egy péntek délután benyújtott jogszabály általános vitáját. Mint mondta, ennyi idő alatt nem lehet jó törvényeket alkotni, s a javaslatokat a közvéleménynek sem volt módja megismerni és megvitatni.