Az MSZP gazdasági lenyúlásnak tartja az új médiajogszabályokat

Az ellenzéki párt vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: a nyáron elfogadott médiatörvény a közszolgálat "politikai gyarmatosítását" végezte el, megfosztotta a kormánytól való függetlenségüktől a köztelevíziókat, a Magyar Rádiót és az MTI-t. 

Az új országgyűlési határozati javaslat most "a gazdasági gyarmatosítást" hajtja végre: szabadságuk után vagyonuktól is megfosztja az intézményeket - áll a közleményben. "Lenyúlja" a sokmilliárdos ingatlanvagyont, a felbecsülhetetlen értékű archívumokat, sőt még a díszlet-, jelmez- és kottatárat is elveszi - fogalmaznak. Mindezt gyakorlatilag a miniszterelnök emberének, az új médiahatóság kilenc évre kinevezett vezetőjének teljhatalma alá helyezi. A határozat szerint mindezt a vagyont térítés nélkül államosítják, és a Műsorszolgáltatási Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelésébe adják - írják. 
 
Az MSZP két okból is tiltakozik a "gazdasági gyarmatosítás ellen". Egyrészt nyilvánvalónak nevezik, hogy minimális gazdasági mozgástér nélkül az intézményekre a "kézből etetés" sorsa vár. Teljes gazdasági függőségük a politikai függőséget erősíti, amelyet a médiairányító területeibe kilenc évre bebetonozott kormánypárti többség amúgy is biztosít - fűzik hozzá.     Megjegyzik azt is: az államosított vagyon kezelése újabb eszközt ad a kereskedelmi médiavilág pórázon tartására is, hiszen például a hatóság szabja meg, ki milyen módon kaphat anyagokat az archívumok kincsesbányájából.
   
Aggályosnak tartja az MSZP azt is, hogy "mi célból rabolják le a közcélokat szolgáló vagyont, és ki lesz az üzletek haszonélvezője". Az aggodalmakat növeli, hogy a vezető kormánypárt a székházbotránya idején, az államtól kapott pártszékháza körüli elhíresült üzleteléssel már gyakorlatot szerzett az úgynevezett "székházbizniszben", az így befolyt pénzek kacskaringós útjának kialakításában - fogalmaznak. Az MSZP szerint félő, hogy kormányra jutva, birtokon belül hasonló "székházbizniszre" készülnek.
   
Minden tulajdonosi jog azé az alapé lesz, amelynek vezetői fölött a munkáltatói jogokat egy személyben a médiatanács (mandátumát Orbán Viktor kezéből kapó) elnöke gyakorolja, s ebbe még a testületnek sincs beleszólása. Ugyanő személyesen bízza meg az alap felügyelőbizottságát is: saját embereit ugyancsak saját emberei fogják ellenőrizni, ha sor kerül a sok milliárdot érő székházak eladására - áll a közleményben.
   
Az MSZP gyanúsnak nevezi, hogy a "nagyhatalmú Alap" számos beszerzését már az előző törvény "példátlan módon" kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól. Még gyanúsabb, hogy most az új jogszabály "a lenyúlt" médiavagyon eladása, hasznosítása esetén nem írja elő a nyílt pályázatot - írják. Mód van tehát a klientúra számára fenntartott meghívásos pályázatra is, a jogszabály csak a "résztvevők" számára ígéri az egyenlő feltételeket - fogalmaznak.
   
A megelőző "szájkosártörvények" ellen számos nemzetközi és hazai szervezet tiltakozott, az MSZP alkotmánybírósághoz is fordult - emlékeztetnek. Az MSZP korábbi alkotmánybírósági beadványa már jelezte a "gazdasági lenyúlás" veszélyét, amelynek megakadályozására most parlamenti módosító indítványokat is benyújtanak.