Felébresztette az alvó óriást

A Buhim-völgyi Szalon vendégeként a múzeumok helyzetéről, a februárban ismertetett múzeumi negyedről is beszélt. Mint mondta: öt éve készítették elő a bővítést Mányi Istvánnal a Szépművészeti Múzeum 105 éves épületénél, amely az európai klasszicizáló épületek egyik utolsó remeke, a művészet temploma. Építésekor senki nem látott 100 évre előre, hogy mit vár a közönség, itt nem épült időszaki kiállításra való hely, mert az első külföldi kiállítás 30 évvel később jött. A múzeumok közönség felé való nyitása az angolszász világban kezdődött. A magyar múzeumok kicsit el-aludtak. Látogatottságuk a '80-as évekről 90-re felére csökkent. Voltak százezreket vonzó kiállítások, de utánuk néma csend. Közben a nyugati világ ment előre.

A múzeumok ott elkezdtek az emberek nyelvén beszélni. Amerikában például a Metropolitanben a legnagyobb részleg a közönségszolgálat: 500 ember foglalkozik múzeumpedagógiával. A Szépművészeti Múzeumban mintegy 100 ember, az önkéntesekkel együtt, de ez itthon különlegesnek számít. Baán László azt mondta: a megújulás maradt el a magyar múzeumi rendszerből. Elindultak kezdemények, ebbe szálltak be 2004-ben. Alapvető célja az volt, hogy a lehetőségek szerinti múzeumot hozzanak létre munkatársaival együtt.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában dolgozott gazdasági helyettesként, illetve közigazgatási államtitkárként, innen pályázta meg 2004-ben a múzeumvezetői posztot. Ahogy a Buhim-völgyi Szalon estjén mondta: "nem kellett eljönnöm a minisztériumból, a Szépművészeti Múzeum érdekelt. Azt gondoltam, ez egy alvó óriás, amiből nemzetközi rangú múzeumot lehet csinálni, bevinni a világ ötven leglátogatottabb múzeuma közé".

A világ régi múzeumaiban a korszerűsítést, a nyitást mindenhol egy bővítményben helyezték el, mellé vagy alá. A Szépművészeti Múzeumban ötéves folyamat eredményeként alakult ki, hogy alá építenek, a következő funkciókkal: új időszaki kiállítótér, gyermekfoglalkoztatók, látványkonyhás vendéglátóhely, előadóterem. Erre 90 százalékban EU-s pénzt sikerült nyerni, ami a magyar büdzsét nagyon takarékosan érintette volna. Ekkor jött a kormány döntése, hogy ne a felszín alatt valósuljon meg a bővítés. Szőcs Géza kulturális államtitkár februárban a Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról a kulturális fejlesztéseket 10 évre meghatározó koncepcióról, amelyet 2011 végére terveznek elkészíteni, és amelynek részét képezi többek között a Szépművészeti Múzeum bővítése is. Baán László emlékeztetett arra, hogy a felszíni bővítés koncepciójában most azt kellett megvizsgálni, milyen funkciók képzelhetők el fenn a volt Felvonulási, most '56-osok terén. Az a tér diszfunkcionális. Szőcs Géza arról beszélt, hogy van egy fantasztikus kulturális tengely, a várból indul el és az Andrássy úton át jut el a Hősök teréig. Ennek mentén szélesebb sávban fantasztikus mennyiségű kulturális intézmény van. Ezt a kulturális gazdagságot jobban ki kellene használni a városnak. Ennek végpontja a Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Vajdahunyad-vár. Az '56-osok terén egy múzeumi szigetet lehetne létrehozni, mert rossz helyen van a Néprajzi Múzeum, nincs műszaki múzeum. Előnye a berlini múzeumi szigettel szemben az volna, hogy nem egyszerűen kulturális sűrűsödés jönne létre, hanem egy kulturális rekreációs terület. Ebbe a magyar képzőművészet javát össze akarják gyűjteni. Egyesítve a magyar művészeti anyagot a 19 századig. Ez lenne a régi képtár. A 19. század második felétől, a modernitás kezdetétől pedig az új képtár, s oda kerülne a Szépművészeti európai anyaga is, mert elemi érdekünk, hogy idehaza együtt láthassuk az európait és a magyart. Baán László két új múzeumot javasol: az új képtárat és a magyar fotográfiai múzeumot. Az utóbbival kapcsolatban elmondta: az Országos Széchényi Könyvtárra egy napra több támogatás jut, mint a fotográfiai múzeumnak egy évre, pedig a magyar képzőművészetből jelenleg a fotográfusok a legismertebbek, csak legfeljebb nem tudják róluk, hogy magyarok.

- Az új képtár és a fotográfiai múzeum mágnesként vonzaná az érdeklődőket, s ez a Műcsarnokkal, Széchenyi fürdővel olyan unikális együttest alkotna, amit én szívesen cserélek le a Szépművészeti föld alatti bővítésére. Ez negyvenmilliárdos fejlesztés lenne. Ha lesz uniós pénz, van esély a megvalósításra, ha nincs, akkor nem. Ha jó víziókat vázolunk fel, akkor nem kell annyira törődni az időfaktorral - zárta a beszélgetést Baán László.

Az Esterházy-gyűjtemény az alap

A Szépművészeti nagyon fontos közép-európai gyűjtemény, de nem tud konkurálni a világbirodalmak utódaival - mondta Baán László. Ennek oka nagyon egyszerű, nem volt nemzeti királyunk. A császár Bécsben székelt, a gyűjteménye a világ öt kollekciója között van. A szász királyoknak Drezdában, az orosz cároknak Szentpéterváron. A történelem behelyettesíthető kultúrába, a győztes államok gyűjteménye a világ leggazdagabb múzeumaié. Vannak az új győzteseké, mint a Metropolitan. A magyar államnak 1870-ben, a kiegyezés után három évvel egyik első dolga volt, hogy a pénzügyi zavarba került Esterházy hercegi családdal megállapodjon. A gyűjteményüket nagyon jelentős összegért megvette, s ez lett a Szépművészeti gyűjteményének alapja. Sajnos azóta ilyen nagyvonalú állami vásárlás nem történt.