A vörösiszap is megihlette - A bőrbe öntött képek érintése kötelező

A kiállítást dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója nyitotta meg, méltatva Zajácz Tamás sokoldalúságát. A program rendhagyósága és kötetlen hangulata köszönhető az alkotónak. Közvetlen stílusban beszélt művei születéséről, az általa alkalmazott különleges technikáról. Így mindenki megérthette a bőrképek mondanivalóit, megtudhatta, hogy az egyes témákat milyen módon lehet megörökíteni azokon. Zajácz Tamás az öröm mellett a szomorúságot is bőrképein fejezi ki, megihlette őt a vörösiszap-katasztrófa is.

- Az alkotó ember kötelessége reagálni a világ dolgaira, tükröt tartani. A Tisza-parton lakom, ahol a korábbi ciánszennyezés olyan durva beavatkozás volt a természetbe, hogy annak az emléke ma is él bennem. Hála istennek, a természetben azonban nagy erő van, képes tisztítani magát, biztos vagyok benne, hogy visszanyeri erejét a vidék. Szakmai szemmel gyönyörű a vörös szín, sajnos Devecserben már más a jelentése - mondta Zajácz Tamás az iszapba süllyedt lábnyomot, az élettelen fatörzsből kihajtó ágat, virágot bontó növényt ábrázoló alkotásokról.

Természetes anyagokat, növényeket, ásványokat sem nélkülöző képein művészien fogalmazta meg a Szent Korona előtti tiszteletét, politikai nézeteit pedig humorral fűszerezve tálalta a pártcelebek tablóján. Szólt a bőrbe bújtatott női torzókról, a használati tárgyak szükségességéről. Kiderült, nemcsak borjú- és sertésbőrrel dolgozik, hanem például vastag elefántbőrrel és áttetsző szattyánnal, hogy minél érthetőbben kifejezhesse véleményét, érzéseit, átadhassa az őt ért benyomásokat.

A megnyitón a devecseri zeneiskolások közreműködtek, valamint egy értékes képet is kisorsoltak a résztvevők között.

Meglepően fogadta a közönség az utasítást, amely szerint a Zajácz-képek érintése kötelező. A művész vallja, az emberek szeretik, ha simogatja őket valaki. Mint mondta, elhanyagoljuk a tapintást, emiatt elmarad az érintésből fakadó élmény.