Az amatőr filmeseknek se pénz, se lehetőség

Számos fesztivált megjárt és díjnyertes filmet láthatott a közönség a Nemzeti Kulturális Alap, a Városi Művelődési Központ filmklubja és szervezője, Farkasné Molnár Csilla jóvoltából.

Legutóbbi alkalommal két rövidfilmet vetítettek a Hemoban. A Néma (2012) Gyöngyösi Zsolt, dunaújvárosi rendező alkotása, egy megcsalt férj és felesége halálának történetét, a bűn és feloldozás kérdését taglalja. A film az első magyar Stephen King adaptáció, hiszen a világhírű szerző novellájából készült. A történet érdekessége, hogy az író - negyven éve már - egydollárnyi jelképes összegért adja el a megfilmesítés jogát kezdő filmeseknek.

A Csicska (2011) egy vidéki tanyán élő gazda és az általa rettegésben tartott családja és egy rabszolgaként a tulajdonában élő csicska életéből ad ízelítőt.

A szintén amatőr filmes Bernáth Zsolt kérdésére Till Attila, Tilla elmondta, képzőművészeti szakközépiskolába járt, majd többször is jelentkezett a képzőművészeti egyetem festő szakára, sikertelenül. 2001-ben médiaművészként végzet. Később a filmezés felé fordult, rengeteg mai és régi filmet és dvd extrákat végignézett. Ezen kívül az interneten is néz filmeket.

A Csicskát sok fesztiválon díjazták, 2011-ben pedig bemutatták - egyetlen közép európai rövidfilmként - a Cannes-i filmfesztiválon is. Ennek kapcsán Tilla elmondta, egy rendező nem azért rendez, hogy fesztiválokon szerepeljen, de kétségtelen, hogy a siker mindenkinek jól esik, legyen az akár egy taps. Hozzátette, a történet régóta érlelődött benne, az ötletet néhány csicskákról szóló híradórészlet ihlette. Később utánajárt a témának, interjúkat készített.

A balról látható, szintén amatőr filmes Bernáth Zsolt kérdezte a mellette álló Till Attilát és Gyöngyösi Zsoltot. (Fotó: Gáspár Gábor)

Gyönygyösi Zsolt a Pannon Egyetemen végzett, angoltanár. A filmezést az egyetemen kezdte barátaival. Első filmjét jól fogadták, ezért úgy döntött, készít még. Gyöngyösi elárulta, szeretne nagyjátékfilmet forgatni, de az sok pénzbe kerül. Hozzátette, attól nem fél, hogy hamar eljön az az idő, amikor már nem hiányzik semmi hozzá. Se technika, sem tudás, se pénz.

Az amatőr filmesek beszéltek a magyar és a külföldi filmek helyzetéről, a hazai és nemzetközi viszonyokról is. Tilla szerint míg egy francia moziban az éppen vetített tíz filmből körülbelül hat francia, addig Magyarországon ez az arány sokkal rosszabb, az esetek többségében mind a tíz külföldi, többségben amerikai. Utóbbiról elmondták, ezek - néhány kivételtől eltekintve - igencsak kétes színvonalúak, de ott van rá pénz, itthon meg igen nehéz összekalapozni rá, sokszor saját zsebből költenek rá. A közönség soraiból többen felvetették azt is, miért nincsenek a televízióban kortárs magyar filmek? Miért nem mutatja be legalább a közszolgálati csatorna ezeket? Miért van az, hogy sokszor előbb látja egy nemzetközi fesztivál közönsége az itthon készült magyar filmet, mint mi?