A háború ruhái

A tárlatot pénteken délután ötkor nyitotta meg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki egyben az Országos Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is, arról beszélt, hogy látszólag a témával, az első világháborúval mindenki találkozott tananyag formájában, látta, látja az emlékműveket.

A fekete-fehér kép- és filmkockák viszont most lesznek színesek, amikor napvilágra kerülnek a személyes relikviák és történetek. Most, a századik évfordulón azon vitatkoznak a történészek, hogy tényleg Gavrilo Princip pisztolylövése indította-e el az első világ-égést, esetleg más oka volt? Egyáltalán mikor ért véget: 1918-ban a compiegne-i erdőben, 1922-ben a békerendszerekkel, vagy 1945. május 9-én?

Egyenruhák egykor és ma. Katonák tekintik meg száz évvel ezelőtt szolgált elődeik viseletét (Fotó: Penovác Károly)

Amikor minden magyar családnak van háborús története, ami nemzedékről nemzedékre öröklődik, azokat kell megismerni, amellett, hogy természetesen szükség van a tudományos kutatásokra is. Igazi bravúr a veszprémi kiállítás, hiszen a korhű katonaruhákat a Magyar Királyi Honvédség gyalogos tiszti egyenruhájától a vöröskeresztes nővérek tábori viseletéig helyi ám országos hírű szabóság készítette, mint ahogyan Felhősi István tiszti egyenruháját is. A festőművész-restaurátor nagyapja emlékére rendelte az uniformist: - Ez a katonai viselet kötelez, és katonának lenni az élet védelmének stratégiájáról szól. Azt hiszem, nem a kardcsörtető csatározás mutatványa az, ami az utódok tiszteletadását kiérdemli - mondta. A műsorban korabeli katonanótákat és Bárdos Lajos kórusműveit adta elő a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola kamarakórusa Veresné Petrőcz Mária vezetésével.