2014.11.02. 10:31
Modern helyett szocreál
Veszprém – A szovjet építészet mellett a magyar klasszicizmus volt a szocreál mintája, derült ki a Múzeumegylet legutóbbi előadásán.
A modern és a szocreál címmel tartott előadásában Prakfalvi Endre művészettörténész nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a szocialista realizmus építészetének jellemzői mellett az 1945-től az ötvenes évekig elejéig tartó időszak építészeti vitáit és a kor jelentős építészeit is bemutassa. A második világháború befejezése után az építészek úgy gondolták, az ország újjáépítésében a modernizmus kapja a főszerepet. Ennek az irányzatnak a jellegzetes példája az 1940-es évek végére Dávid Károly tervei alapján – aki néhány évvel később a Népstadion tervezését is irányította - megépült Ferihegy 1.
Prakfalvi Endre szerint a szocreál is jelentős épületekkel gazdagította a magyar építészetet (Fotó: Stiger Ádám)
Az építmény sokban támaszkodott Le Corbusier Az új építészet öt pontja nevű kiáltványában foglaltakra: a vasbeton pillérváz az emeletek és a homlokzat alakítására biztosított szabadságot az építészeknek, míg az épület alaprajza egy felszálló repülőt mintáz. A művészettörténész a szintén jelentős modernista Erzsébet téri buszpályaudvarról és a vasbetonvázban rejlő lehetőségeket kihasználó Képviselői Irodaházról is beszélt. Az építészeti modernizmussal kapcsolatos viták idején, 1948-ban tették le az irányzat emblematikus épületének, a MÉMOSZ-székháznak az alapjait, valamint számos modernista irodaház, kórház és rendelő is épült ekkor.
A társadalmi-politikai átalakulás nem kerülte el az építészetet sem. A kommunista ideológia elvetette a Horthy-korszak modernizmusát és Ybl Miklós építészetét is. A Magyar Építőművészek Szövetségének ötvenes évek elején rendezett országos kongresszusán dőlt el, stiláris szempontból a szovjet építészet és a magyar klasszicista stílus lett a minta. Az állami tervezővállalat létrehozása megszüntette a magántervezést, a modernista építészet azonban tovább élt például a sopronhorpácsi magtár épületében.
A korai szocreál építészet meghatározó alkotásai között a hatos út fölött magasodó viaduktot és a budapesti Hűvösvölgyi úton található szinkronstúdió épületét említette a művészettörténész.