Filozófusok és politikai tanácsadók is forgatják a Trónok harcát - Előadás az Éjszakai Egyetemen

Az Éjszakai Egyetem rendezvényén megtudtuk, hogy a népszerű regény és a belőle készült filmsorozat mára a nemzetközi politikatudomány érdeklődési körébe került. Filozófusok, politikai tanácsadók éppoly kíváncsian forgatják a Trónok harcát, mint a fantasy rajongói. A szereplők párbeszédei ugyanis gyakran filozófiai mélységekbe kalauzolják el az olvasót.

Szűcs Zoltán Gábor politológus, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa. Szokatlan kivételnek számít a regény (Fotó: Szám Dorottya)

A filozófusok úgy vélik, hogy a mű realista és közelebb áll a jelenkori politikai konfliktusokhoz, a nagyhatalmak játszmáihoz, mint azt elsőre gondolnánk. A realisták szerint csak úgy érthetjük meg a politikát, ha nem az erkölcsi alapelvekből indulunk ki, hanem az emberek cselekedeteit vizsgáljuk. Az emberek nem egyenlőek; amiben egyformák vagyunk, az az, hogy különbözőek vagyunk. A társadalmak lényege nem az igazság, hanem a rend. A rend szükséges velejárója a hatalom, az emberi természet pedig már csak olyan, hogy a hatalom birtokában még több hatalomra vágyik. Mert ha egyszer elértünk valamit, akkor nem lehetünk biztosak benne, hogy az a valami holnap is a birtokunkban lesz.

Míg a műfajilag hasonló Gyűrűk urában az erkölcs győzedelmeskedik és a jók képesek a gonosz kísértésének ellenállni, addig a Trónok harcában korántsem egyértelmű a szereplők megítélése. Machiavelli gondolatai köszönnek vissza, miszerint nem baj, ha egy uralkodó nem erényes, ha ez ellentétes a céljaival. Viszont az erényesség látszatát muszáj fenntartania.