2010.12.04. 05:34
Zenék karácsonyra
A karácsonyi időszak kisebb Kánaán a zenekedvelők számára, hiszen az előadók/zenekarok többsége a kereskedelmi szempontokat figyelembe véve ekkor dobja piacra lemezét. Ajánlunk is kettőt, rögtön melegében.
Jamiroquai: Rock Dust Light Star
A lehetetlen fejfedők és grandiózus, méregdrága személygépjárművek mániákus megszállottja, Jay Kay ismét stúdióba vonult, s brigádjával egyetemben Angliában, s Thaiföldön rántotta fel a dalokat. A dalokat, amelyek hangszerelésébe ezúttal sem lehet belekötni. A jól megszokott funkys témák halálpontosak, a perkások félelmetes dolgokat ütnek, a fúvósok hasítanak, a vokálok pedig rendkívül ötletesek. Ráadásul olyan elődök előtt tisztelegnek a srácok a nótákkal, mint az örökbecsű Stevie Wonder, akit a Two Completely Different Things címre keresztelt opuszban idéz meg a Jamiroquai.
A lemez egyébként igazi olvasztótégely, már ami a zenei stílusokat illeti. A gospeles Hurtin-től kezdve a dzsesszes Smoke And Mirrors-on keresztül egészen a afrikai ritmusokkal és a ska stílussal operáló Hey Floyd-ig tart a skála. Direkt slágerek azonban nincsenek, a Deeper Underground-hoz vagy épp a Virtual Insanity-hez hasonló fülbemászó popdalokat hiába keres a korongon a zenehallgató.
10/7
Kid Rock: Born Free
Mintha szakítani akarna keményfiús imidzsével Robert James Ritchie, azaz Kid Rock a napokban megjelent nyolcadik stúdiólemezén. Az amerikai tökös cowboy fíling helyett sokkal inkább Bryan Adamset és Bruce Springsteent idéző témák felé halad az énekes, a nagyívű stadionrock helyett (persze azért akad ilyen nóta is) a country és blues hatások dominálnak.
A szabadnak született Kid Rock a tengerentúli muzsika gyökereiből táplálkozik tehát, s festi le elénk álomszerű világát. A probléma csupán annyi, hogy ezt igen sokan megtették már előtte. Ráadásul jobban is. Persze félreértés ne essék, hallgatható, s a hangzást tekintve is kiváló lemezzel van dolgunk.
10/6
