A szőlő nem engedelmes jobbágy - Bálint gazda tanácsai kezdőknek és haladóknak

Megszámlálni sem lehet, hány lapba ír, 24 önálló kötete jelent meg, melyek közül Gyümölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer példányban fogyott el, gondozza a honlapját, meg persze a növényeket is: Bálint György, mindenki Bálint gazdája a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer szervezésében a lovasi művelődési házban tartott előadást, ahol a gyümölcsöskertek tavaszi munkálataival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Mondhatni, „friss nyugdíjasként” járja az országot az idén 98. életévét betöltő kertészmérnök, előadásaira – ahogy Lovason is – mindig megtelnek a termek. Előadása kezdetén megjegyezte, bár régi tanárától úgy tanulta: állj fel, beszélj hangosan és hagyd abba, mielőtt megunják – közönsége engedélyét és elnézését kérve egy korábbi autóbalesete miatt inkább ülve tartotta meg előadását.

Elsőként a szőlőtermesztésről, illetve a szőlőskertek tavaszi munkálatairól beszélt Bálint György, hiszen, mint mondta, Lovason, a Balatonfüred-Csopaki borvidék gyöngyszemén ez a téma lehet a legfontosabb. Kiemelte, Magyarországon a szőlőtermesztésnek több mint ezer éves múltja van, hiszen már a rómaiak is szőlőtőkéket ültettek ezen a területen. Egy Jókai Mór-idézettel példázta ezután a szőlősgazdák munkáját: – A szőlő nem szereti az egyenes embert, csak a görbét, aki mindig ott kucorog a szőlőtőke tövében, és kacsozza, kötözi a szőlőt, aminek egész évben szüksége van a gazdájára. De ez fordítva is igaz, mert a gazda is örömmel fogyasztja a bort – tette hozzá Bálint György.

Ezután kitért arra is, hogy a házi szőlőtermesztésnél változások szükségesek a megfelelő termés eléréséhez. A kertészmérnök szerint célszerű volna visszatérni a szőlőtermesztésnek egy régi és sok évszázad alatt jól bevált módszerére, mégpedig az úgynevezett termőcsapos fejművelésre. Mint mondta, ez több munkával jár ugyan, de ezzel a módszerrel jobb minőségű bor állítható elő.

Fotó: Penovác Károly

Kitért természetesen a tavaszi kerti munkák legfontosabbjára, a gyümölcsfák metszésére is. Mint mondta, a mai fiatalok csak félve veszik kezükbe a metszőollót, pedig csak pár, igen egyszerű szabályt kell betartani. A kerti gyümölcsfák 20–40 évig hoznak termést, és igazán csak metszéssel tarthatjuk őket fiatalon, hogy gyümölcstermő képességük minél hosszabban kitartson. – A helyesen megmetszett korona szellős, nem túlságosan sűrű, de nem is kopasz – emelte ki a fontosabb tulajdonságokat Bálint György.

Az előadáson újfent kiderült, a kertészmérnök a szakszerű növényvédelem híve – a permetezéssel kapcsolatos kérdésnél láthatóan felderült az arca. Egymás után fejből sorolta, milyen növényvédő szerrel lehet a különböző kártevők ellen eredményesen védekezni. Közben többször is megismételte, szakszerűen, a szabályokat betartva kell ezeket a szereket használni, fontos a védőruházat és a megfelelő szakmai segítség is.

A kérdések sorát követően Bálint György elmondta, sokan kérnek tőle tanácsot, hogy mit tegyenek teljesen kezdő növénytermesztőként. Mint mondta, aki kezdő, az bármit csinálhat, semmit nem ront el, sőt, lehet, arannyá változik az a növény a kezei között, amit elkezdett termelni.