Füvészkerti barangoláson

"A gyerekkor halhatatlan regénye 'A Pál utcai fiúk!' Elég, ha rágondolok, és újra gyerek leszek és halhatatlan" - írta Csukás István. Ezzel a csukási gondolatfüzérrel léptünk be a Füvészkert kapuján unokámmal az egykori botanikus kert, fatelep, a „Grund” területére, melynek neve s az ott játszadozó gyerekek története Molnár Ferenc regénye, írói munkássága nyomán az életünk, tanulmányaink részévé vált.

Külföldön egyik legismertebb magyar regény, számtalan nyelvre lefordították. Japánban, Lengyelországban, Olaszországban és nálunk is kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.

A kaktuszok a pihenés, a szenvedés időszakát élik (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

A tavirózsák, liliomok szemet, lelket gyönyörködtetnek. (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

Miközben a Füvészkertben Molnár Ferenc nyomán a grundot, Nemecsek Ernő, Boka, Ács Feri lábnyomait kerestük – kevés sikerrel -, a Pálmaházban a növényi fajok virágaiban, terméseiben gyönyörködtünk, érdemes idézni Norman Myers brit ökológus szavait, melyeket "A süllyedő bárka" című könyvében olvashatunk: "Ha az ember továbbra is tűri, hogy egész fajok pusztuljanak, akkor előbb utóbb mi is az ő sorsukra jutunk!"

A sétányokat szegélyező selyemmirtuszok, leanderek, hibiszkuszok, ciprusfélék a kertnek különleges értékei. (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

Az egykori grund területe három hektárnyira összezsugorodott, de az ELTE Füvészkertje a növényi sokféleség szigete, ma egy oázis a főváros háztengerében. A virágok legszebben nyárelőben pompáznak, ám minden évszakban felejthetetlen élménnyel gazdagodhat az idelátogató. Földünkön két évtizeden belül mintegy harmincnégyezer növényfaj kipusztulása várható.

A Pálmaházban mintha a trópusokon lenne az ember (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

Füvészkerti fák alatt (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

Földünk több mint kétezer botanikus kertje jelenti „Noé bárkáját” a növényi fajok számára, hisz ezek a kutató és szaporító helyek gondoskodnak arról, hogy a ritka, pusztulásra ítélt fajok is megmaradjanak unokáink számára.

Sipos Ottó Tibor