változás

2021.07.29. 07:27

Életszagú feladatok és izgalmas kísérletek lesznek az érettségin

Új típusú tudást vár el a diákoktól a Nemzeti alaptanterv, ennek megfelelően a számonkérések is változnak. A példás feleletet ezentúl nem az jelenti majd, ha a tanuló szó szerint visszamondja a bebiflázott tankönyvi tételeket, hanem azt, hogy tényleg érti a háttérben húzódó összefüggéseket. A 2024-től átalakuló érettségin számos tantárgyból megjelenik a projektmunka, vagyis a hagyományos írásbeli és szóbeli feleletet a kísérletezés, a kutatás, a felfedezés és az alkotás váltja. Hamarosan jönnek a mintafeladatok.

Szeptembertől már hat évfolyamon tanítanak majd a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek szerint, amelyek a frontális oktatással szakítva a diákok aktivitására építenek – írja a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) álláspontja szerint a XXI. században különösen nagy jelentősége van a tanulói önállóságnak, kreativitásnak és problémamegoldó készségnek, a megfelelő mérlegelő gondolkodás kialakulásának, a tanult ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának. A – korábbiakhoz képest csökkentett – tananyag és az ehhez kapcsolódó módszertan tehát azzal a céllal változik, hogy a gyerekek ne pusztán meghallgassák a tanár mondandóját, hanem maguk kísérletezzenek, elemezzenek az órán, tanuljanak meg érvelni, és száraz definíciók helyett akár logikai játékok révén, ­gyakorlatias formában ismerkedjenek meg a tudományokkal.

A tantervi változásokkal értelemszerűen együtt jár a számonkérések modernizálása is, nemrég megjelentek az új érettségi vizsgakövetelmények, melyeket a 2023/2024. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában alkalmaznak majd először, de a minisztériumtól úgy tudni, hogy az előre hozott vizsgák esetében már korábban is szerepet kaphatnak a megújult követelmények.

Alapvetően megmarad az érettségi vizsga kétszintű rendszere, és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Újdonság lesz viszont, hogy a diákok minden természettudományos vizsgatárgyból – biológia, kémia, fizika, földrajz – választhatnak projektfeladatot is, amit a diplomadolgozathoz hasonlóan meg kell védeniük.

Nincs váratlan meglepetés

„Ez esetben a vizsgázók egy saját kutatás vagy vizsgálat alapján összeállított projektmunkát készítenek, amelyet a szóbeli érettségin mutatnak be. A projektmunka tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját” – magyarázta a részleteket a szaktárca.

Hozzátették, a természettudományi tantárgyakon kívül az állampolgári ismeretek, a gazdasági ismeretek, a közigazgatási ismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve a vizuális kultúra vizsgatárgyak része is lesz a projektalapú érettségi.

Bár a projektfeladat jóval komplexebb, mint felmondani a kihúzott tételt, bizonyos szempontból könnyebbséget is jelenthet a diákoknak, hiszen nem meglepetésszerűen szembesülnek a helyszínen a kifejtendő témával, hanem már tanév közben készülnek a bemutatóra, hosszú hetek, hónapok alatt állítják össze a vizsgamunkát, a saját kutatások és mérések révén pedig jobban megragad a tudnivaló, kevesebb eséllyel blokkolnak le a számonkéréskor.

Az állampolgári ismeretek érettségi írásbeli részén egy adott téma önálló, évközi feldolgozását mutathatják be a tanulók. Biológiából és kémiából a gyakorlati feladatot válthatja ki az a vizsgázó, aki egy adott problémával kapcsolatban végzett vizsgálatait összegzi, majd a szakirodalmi adatok alapján értékeli és bemutatja. A téma lehet környezeti, természetvédelmi probléma, terepi munka, de bármilyen egyéb (például biokémiai) vizsgálat, kutatás is.

Külső konzulens is jöhet

Kémiából saját kísérletet mutathatnak be a fiatalok, szaktanár vezetésével és ellenőrzésével, aki abban az esetben vissza is utasíthatja a témaválasztást, ha az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő, áltudományos vagy az iskolai munkát akadályozza. A vizsgázók külső konzulenst is választhatnak, aki egy másik intézmény szaktanára vagy (a projekt témájához illeszkedő) szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.

Földrajzból törekedni kell arra, hogy olyan témát válasszon a vizsgázó, amely lehetővé teszi a természet- és társadalomföldrajzi jelenségek, folyamatok komplex, összefüggésekre alapozott bemutatását. A választott téma feldolgozása során minden esetben – amennyiben az a téma szempontjából releváns – ki kell térni a fenntarthatósággal, környezettudatossággal való kapcsolódási pontokra. A tanulók beszélhetnek például a saját lakóhelyük társadalmi-gazdasági és környezeti problémáiról, és hogy ezeket szerintük hogyan lehetne mérsékelni.

Vizuális kultúra tárgyból valamilyen kreatív alkotást kell létrehozni, de még a nemzetiségi népismeret (például horvát, német, roma/cigány, szerb) tárgyból is készíthető projekt, ez esetben egy az adott nemzetiséget érintő problémát kell feltárni.

Matekból a hétköznapi életből vett, gyakorlati problémák megoldása kerül előtérbe, megjelennek a pénzügyi feladatok. Az órai tananyagban is eleve kevesebb a tétel, a definíció, a fogalom, ellenben több szó esik arról, hogy miként lehet a való életben használni a megtanultakat.

Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál (a gyerekek nyolcéves kortól már kódolni tanulnak), magyarból pedig újdonság lesz, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak.

Módodul a történelem vizsga is: a nehezen érthető korabeli források mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek, duplájára emelkedik az eszmetörténet aránya, és növekszik a modern kori témák, például az I. világháború súlya is.

Beleszóltak a tanárok is

Az érettségi átalakítása kapcsán az Emmi kiemelte, remélhetőleg a pedagógusok mindennapi tanítási gyakorlatában is nagyobb szerepet kap majd a projektmódszer alkalmazása. A követelményrendszer pedig minden tantárgy esetében élesen elhatárolja a középszinthez képest az emelt szintű vizsgán elvárható többlet-ismeretanyagot.

Hangsúlyozták azt is, hogy a követelményeket a vizsgáztatásban nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorló pedagógusok és mérési szakemberek állították össze, de a szakmai anyagokat bemutatták és megtárgyalták több szakmai fórumon, például az Országos Köznevelési Tanácsban, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, de megismerhette a terveket a Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Nemzetiségi Tanács és az Országos Diáktanács is.

„A szakmai szervezetek javaslatai mellett további 1733, főként pedagógusok és magánszemélyek által megfogalmazott észrevétel érkezett a külön e célra létrehozott online felületen” – írták, hozzátéve, hogy a hasznos és beépíthető észrevételeket figyelembe is vették a szakemberek.

Az Emmi továbbá jelezte: a megújított részletes követelményekhez az Oktatási Hivatal honlapján mintafeladatsorok is elérhetők lesznek a közeljövőben.

Az új érettségit megalapozó tantervi változások a következő tanévben az 1., 5. és 9. évfolyam mellett már a 2., 6. és 10. osztályban is hatályba lépnek. Ahogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban hangsúlyozta, a módosított Nemzeti alaptanterv vállaltan hazafias, gyermekközpontú és a XXI. századhoz igazodó társadalmi, pénzügyi, állampolgári ismereteket tartalmaz, egyúttal erősíti a nyelvoktatást, csökkenti a diákok óraterheit, valamint a korábbinál nagyobb szakmai szabadságot biztosít a pedagógusoknak.

Címkék#érettségi

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget