Galagonya az őszi éjszakában - Szent Mihály-napi program Pápán

A karcsú, magas táncoslány lehajolt, hogy jelmezébe bújjon, majd a kör vonalát, amelynek közepén állt, egyes helyeken meggyújtotta. Amikor végzett, felállt, lépett néhányat és akkor kiderült, hogy a már lángoló kör vele együtt mozog. A tetszetős ruha ugyanis abroncsszoknyában végződött, annak alját díszítette a lobogó lángú karika. A táncoslány pördült egyet, majd még egyet és még egyet, s a kastélyudvar éjszakájában életre kelt Weöres Sándor izzó galagonyája. Elragadtatás és áhítat kísérte a forgó tüzes látványt, amely a zenével és a vizuális effektekkel eggyé válva egyfajta hipnotikus jelenésként tartotta fogva a tekinteteket.

Az őszi este hideg sötétjében Farkas Linda, a Magma Tűzszínház táncosa mutatta be, hogy egy gyerekkorból kedvelt magyar versike – „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája ” – milyen fantasztikus utazásra képes ragadtatni a képzeletet. Linda megjelent hindu istennőként, magán hordozta a magyar népi gyökereket – „Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába ” –, egy ritmikus sportgimnasztikázó kecsességével, ruganyosságával, utolérhetetlen hajlékonyságával mozgott s közben a tüzes zsonglőrkellékekkel bűvészkedett kezén, lábán, nyakán, bokáján, úgy pörgette-forgatta a lángoló végű botokat, pálcákat, mintha azok saját maguktól lennének képesek erre. Nemcsak a táncoslány, minden táncolt körülötte, vele együtt. „Hogyha a Hold rá fátylat ereszt, lánnyá válik, sírni kezd .”

A Magma Tűzszínházat Farkas Linda mellett Bánhidai László jegyzi, utóbbi felel a technikai háttérért, az előadások közbeni filmvetítésért, a szervezésért. Linda a kreatív vonalat viszi, koreografál, ruhákat tervez, előad. Szekszárdról indultak, azámos országában felléptek már, a Weöres Sándor Galagonya című versére megtervezett performansz bemutatója 2012-ben Bécsben volt. A teleket Indiában töltik, itt töltekeznek fel, az itt szerzett benyomásaikat építik be az előadásokba és itt csiszolják a technikai tudást, tanulnak a többi tűzzsonglőrtől, aki a világ különböző szegleteiből érkezik a keleti országba.

A Szent Mihály napi programot egész naposra tervezték, a napközbeni gyermek játszóház, kézműves programok, a bábos meseelőaadás, a népi játékpark azonban elmaradt. – Szerettük volna felidézni a Szent Mihály-napi hagyományokat, és a pásztorünnep sokszínű tradícióit, de nem kockáztattuk meg azt, hogy a rossz idő miatt esetleg kevesen jönnek el, ez méltatlan lett volna a programhoz. A Tűzszínház más korosztályhoz szólt, erre a fiatalokat és felnőtteket vártuk és úgy gondoltuk, hogy a szélvédett kastélyudvarban a produkciót vendégül láthatjuk – mondta Müller Orsolya, a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ kulturális szervezője.

Szent Mihály napja, szeptember 29-e, a hagyomány szerint a gazdasági év fordulója, régen a pásztorok ezen a napon adtak számot a jószágról. A népi kalendáriumban ehhez a naphoz kapcsolódik az állatok behajtása a téli szálláshelyekre és a pásztorok elszámoltatása, amelyet látványos tűzgyújtással és vigasságokkal ünnepeltek.