Pápa

2016.01.20. 20:19

Bearanyozott életpálya - A 84 éves restaurátor mester szívvel-lélekkel végzi a munkáját

Pápa - Bolognai krétagrund, mixtion, mókusszőr ecset - ezek a kifejezések a mindennapjai részét képezik Csekőné Ruff Ilona aranyozó-restaurátornak, ezüst- és aranykoszorús mesternek, aki 84 évesen is tevékenyen tölti az idejét.

Polgár Bettina

- Tulajdonképpen beleszülettem ebbe a szakmába. Az édesapám jó nevű aranyozó-oltárépítő volt. Azt mondta nekem: először keress magadnak egy női szakmát, és ha azt elvégezted, utána lehetsz aranyozó. Így is tettem. Közgazdasági végzettséget szereztem, majd 22 évig dolgoztam főkönyvelőként, de a háború közbeszólt: ez a szakma 1945 után meghalt. 1963-ban kezdtem el aranyozóként dolgozni - tekintett vissza a kezdetekre Csekőné Ruff Ilona.

Csekőné Ruff Ilona végezte el a pápai Szent Anna-templom két oltára, a Mária-oltár és a Jézus szíve-oltár restaurálását (fotó: Polgár Tibor)

Mint mondta, a gyakorlati tudnivalókat édesapjától sajátította el, melyhez az aranyozó-restaurátor szakmában elengedhetetlen művészettörténeti ismereteket is szerzett, valamint megtanulta a márványozást, Závory Zoltán pápai születésű festőművész pedig a festészettel ismertette meg.

- Kitűnően restaurálok nagy volumenű képeket, oltárképeket is. Ha pedig egy szobor hiányos, akkor már ránézésből tudom, hogyan tarthatta a kezét, mit foghatott benne, vagy éppen csak imára emelte-e őket - jegyezte meg az elismert szakember.

Az aranyozás munkafolyamatát ismertetve elárulta, elsőként mindig vissza kell keresni, hogyan nézhetett ki az adott tárgy eredetileg.

- Fontos, hogy lefertőtlenítsünk mindent, még akkor is, ha a munkadarab külseje nem szúette. Ezután úgynevezett bolognai krétagrunddal kijavítjuk a hibákat, amiket lecsiszolunk. A felület kap jó pár réteg alapozást, erre jön a mixtion, ami tulajdonképpen egy ragasztóanyag. Ha a mixtion eléri a 99 százalékos szárazságot, akkor rárakhatjuk a laparanyat. Az aranyat mindig szarvasbőr párnán, úgynevezett aranyozókéssel vágjuk akkora darabokra, amekkorára szükségünk van. Ezeket mókusszőr ecsettel vesszük fel és tesszük rá az aranyozandó felületre. Utána száradni hagyjuk, majd áttöröljük. A 24 karátos aranylapokat száradás után egy féldrágakővel, acháttal is át kell polírozni, ettől lesz fényes a matt felület - tudtuk meg Csekőné Ruff Ilonától.

Az elismert szakember mindennapjait kitöltötte az aranyozás (fotó: Polgár Tibor)

Megjegyezte, a laparany darabolásánál kifejezetten körültekintően kell eljárni, és nem árt a megfelelő szemmérték sem, hiszen a lapkák szó szerint aranyárban vannak.

Elmondta, munkája különleges részét képezi a toronygömbök és a toronykeresztek aranyozása.

- Ezt rendszerint akkor lehet elvégezni, amikor a templom tetőzetét vagy a tornyot restaurálják. Ekkor a császárfáról leemelik a toronykeresztet, valamint a gömböt. Ezekről le kell maratni a több évtizedes, évszázadost koszt, melyet alapozás követ, itt azonban már egészen más anyagokat használunk, és az aranyozás menete is eltérő: 24 karátos speciális arannyal dolgozunk, ami időjárás- és viharálló. Ezek elkészítésére mindig rövid határidőt és hosszú garanciaidőt adok. Ugyanis az állványozás nagyon sokba kerül az egyháznak, nekem pedig olyan munkát kell adnom, ami még húsz év múlva is ugyanúgy ragyog, ahogyan azt odatették. Ezért vagyok különösen büszke arra, hogy még sehonnan nem kaptam egyetlenegy reklamációt sem - hangsúlyozta a szakember.

- Nekem minden munkám egyforma gyerekem. Egész életemben csak egyházi munkákkal foglalkoztam, kizárólag belföldön. Amikor fiatalabb voltam, esetenként annyi teendőm akadt, hogy 3-4 évvel későbbre tudtam csak új feladatot vállalni. Egészen különlegesek számomra azok a munkák, melyeket az édesapám keze után végeztem el, mert ez érzelmi töltetet is adott. Ilyen volt a pápai Szent Anna-templom két oltára, valamint a ferenceseknél található öt oltár. Az Anna-templomban a Jézus szíve-oltárt 2014-ben, a Mária-oltárt pedig egy évvel később, 2015-ben restauráltam - mondta el a Naplónak nyilatkozva Csekőné Ruff Ilona.

- Ezt a munkát csak szívvel-lélekkel lehet végezni. Az utóbbi időben sokat gondolkodom azon, hogy abbahagyom, ugyanakkor munka nélkül nem tudok élni, valamit mindig tennem kell. A húgom és a férjem tőlem tanulták meg az aranyozást, elképzelhető, hogy ők viszik majd tovább a stafétabotot - zárta beszélgetésünket az aranyozó-restaurátor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!