Pápa

2017.02.04. 18:08

800 éves a Domonkos-rend

Pápa – A történelem viharos évszázadai során hol megerősödött, hol meggyötört szerzetesi rend 1989 óta próbál újjászerveződni hazánkban. Ma három rendháza működik, Sopronban, Debrecenben és Szentendrén.

Laskovics Márió

A 800 éves Domonkos-rend Magyarországon címmel szervezett kiállítást és előadást a Jókai Mór Városi Könyvtár és a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény pénteken a bibliotéka előadótermében. Az ingyenes programon Hermann István könyvtárigazgató nyitotta meg a tárlatot, majd Zágorhidi Czigány Balázs történész, a gyűjtemény vezetője tartott vetítettképes előadást a rend múltjáról és jelenéről.

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend, avagy a Prédikátor Testvérek Rendje III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend, melyet a prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapított egy évvel korábban Toulouse-ban. Első szabályzatuk szerint a domonkosoknak nem lehetnek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyai, és koldulással tartják fenn magukat. Tevékenységük és hivatásuk a keresztény hit védelme és terjesztése, amit oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Magyarországon 1221-ben Boldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos-rendtartományt. Az első kolostorokat Győrben, Esztergomban, Székesfehérváron, Pécsen és Budán építették fel – tudtuk meg az előadáson.

A magyar domonkosok nagy sikerrel kezdték meg azt a feladatot, amelyet maga a rendalapító jelölt ki számukra: hozzáfogtak a kunok térítéséhez, amihez elnyerték a királyi udvar, a magyar egyházi vezetés és a pápaság támogatását is. Az első kudarcok után szerepet játszottak a kunok Magyarországra telepítésében is. A magyar rend-tartomány alapításától a tatárjárásig eltelt húsz év igazi sikertörténet volt. A két missziós püspökség és a keleti magyarokhoz vezetett expedíciók mellett a rend legalább 20-25 rendházat hozott létre az ország területén. Mindezeket az eredményeket a tatárjárás szinte nyomtalanul eltörölte, továbbá a kunok közé misszióba vonult Boldog Magyar Pál több társával együtt vértanúhalált halt - olvashatjuk a Domonkos-rend történetét összefoglaló tárlaton.

- Van egy olyan legenda, hogy Szent Domonkos is hazánkba készült, s állítólag azért növesztett szakállt, hogy a pogány kunok könnyebben befogadják – fűzte hozzá érdekességként Zágorhidi Czigány Balázs.

A rendtartomány fejlődése a tatárjárás után sem tört meg. 1270-re a nagyobb rendházak száma elérte a harmincat, munkájuk elismerése volt, hogy 1254-ben a rend Budán, a királyi támogatással felépült új Szent Miklós-kolostorban tartotta nagykáptalanját, valamint hogy IV. Béla domonkos apácákra bízta leánya, az 1943-ban szentté avatott Margitot. A 15. század közepén a fellazult szerzetesi életmód megújítására úgynevezett obszerváns mozgalom indult a rendben, melynek eredményeként nemcsak a régi kolostorok fegyelme erősödött meg, de számos új rendházat is alapítottak, és más rendek kolostorait is átvették. A török hódoltság után Szombathelyen épült újjá a jellegzetesen dunántúli, katolikus területeken virágzó rend. A 17. század végére felgyorsult a terjeszkedésük, megjelentek Vasváron, Pécsen, Kassán, Vácon és Pesten is. Több helyütt plébániát is vezettek vagy búcsújáró helyet gondoztak. Lelkipásztori tevékenységük központjában az igehirdetés, a vallásos társulatok szervezése és általában a Mária-tisztelet terjesztése állt – olvasható a kiállításon.

- Aztán a II. József-féle egyházellenes intézkedések során ismét megcsappant a rend létszáma, és igazából ezek a nyugat-dunántúli kolostorok alkották a rend gerincét egészen a legújabb korig. Az osztrák rendházakkal közösen alkotott rendtartományból a két világháború között vált ki a magyar. Addig úgy működött a rend, hogy alig volt magyar anyanyelvű tagja, főként német és szláv ajkúak voltak. A 20. század derekán az 1938-tól önálló vált rend közel száz férfi taggal rendelkezett. Ezt a kiteljesedő rendet - ami többek között elérte, hogy évszázadok után végre Margitot is szentté avassák - aztán a kommunista egyházüldözés elfojtotta és szétszórta. A szerzeteseket internálták, egy részüket börtönbe zárták. Ebből a meggyötörtségből próbál 1989 óta újjászerveződni a rend, ma két nagyobb háza van, Sopronban és Debrecenben, illetve egy kisebb Szentendrén – vezetett át a történelmi időkön a rend jelenéig a témát kutató szakértő.

Fotó: Laskovics Márió

A történész megjegyezte, hogy a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményt Magyarország legrégebbi, ma is álló kolostorában hozták létre. A levéltári, múzeumi és könyvtári gyűjteményben a rend történetével kapcsolatos emlékeket gyűjtik össze, dolgozzák fel és mutatják be.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget