Pert nyert a rendőrség ellen a volt szakértőjük

Bár a magyar jogban nincs precedensértékű eset, de mindenképpen meghatározó lehet a döntés, ugyanis hasonló keresettel élt a másik hét bűnügyi technikus a megyéből, de a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) jogtanácsosa úgy tájékoztatott,  az egész országban indultak hasonló perek.

Dr. Lokár Gábor, a BRDSZ jogtanácsosa, a felperes jogi képviselője elmondta, hogy ügyfele azt sérelmezte, hogy miután kinevezték alosztályvezetőnek, nem léptették elő, állítólag azért, mert túl fiatal volt. Kérték még a bíróságtól azt is, hogy a veszélyességi pótlékkal járó 1,2-es szorzó megállapítását, ami a nyugdíjidő kiszámításánál fontos, illetve az elmaradt szabadságra és szabadnapokra vonatkozó jogosultságot 1997-től 2006-ig, ami 85 nap.

Utóbbit vagy kiveheti, vagy akár ki is fizethetik. A bíróság ezeket az igényeket jogosnak találta. A jogtanácsos megjegyezte: a helyzet érdekessége az, hogy a bűnügyi technikusként, majd nyomszakértőként dolgozó munkavállaló kapta a veszélyességi pótlékot a rendőrségtől, ugyanakkor a pótlékkal járó 1,2 szorzót az esetében nem alkalmazták. (Utóbbi azt jelenti, hogy tíz év szolgálati idő tizenkettőnek számít, mivel veszélyes körülmények, vegyszerek, biológiai minták közelében dolgozik.)

A 2005-ben a bűnügyi-technikai osztály helyettesének kinevezett főhadnagyot a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (hszt.) szerint századossá, mikor alosztályvezetővé nevezték ki, akkor őrnaggyá kellett volna előléptetni.

A munkáltató, majd az ORFK is elutasította a kéréséket, ezek után került bíróság elé az ügy. Lokár Gábor hozzátette, a felperes részére nem kell jelentős összeget kifizetni, csupán 63 ezer forintot, ugyanakkor a 85 nap szabadságot meg is válthatják. Az 1,2-es szorzó fontos a nyugdíjidő kiszámításánál