Összedőlhet az egész épület

A "megye" vagy máig népszerű, korábbi nevén "körzet" valóban nem a fizikailag csúcsra járatott brazil labdazsonglőrők kedvelt terepe és nem is a legmodernebb taktikai újdonságok, technikai fogások bemutatóhelye.

A pályák, öltözők állapota jónéhány csapatnál hagy kívánnivalót maga után, és egyáltalán nem állítható, hogy meccsekre kilátogató nézők a legszigorúbb udvari protokoll alapján viselkednek.

A "megye" az "megye". A falvak, kistelepülések együtteseinek megmérettetése, egy sajátos közeg, ahol megvannak a helyi sztárok és kedvencek, még akadnak derbik, például a szomszédvári rangadók, amelyekre nemcsak az érintettek, hanem minden szereplő odafigyel.

A "megyében" vannak nézők, a bajnokik - sok helyen igazi vasárnapi programként működve - tényleg érdeklik az embereket. S ha belegondolunk ez a közeg bizony sok szempontból lepipálja a hazai magasabb osztályú küzdelemsorozatokat, amelyek nagyon szeretnének eladható termékké válni, de egyelőre nem sok sikerrel.

Ha például összeadjuk, hogy egy-egy hétvégén mennyi embert érdekelnek a megyei első-, másod-, harmad-, illetve negyedosztályú bajnoki találkozók, könnyedén egy olyan számot kaphatunk, ami bőven lepipálja a vele egy időben rendezett NB-s találkozók látogatottságának összességét.

Az amatőr labdarúgás fontos - szajkózzák sokszor a honi futballvezetők, ennek ellenére nagy bajban van. A csapatok komoly anyagi gondokkal küzdenek, egyre kevesebben tudják vállalni az indulás feltételeit, s sokan be is dobták már a törölközőt.

Mindeközben variálják az élvonalt, és toldozzák-foltozzák az NB II-őt, duzzasztják az NB III-at. Olyan ez, mintha egy évről-évre lerobbantabb állapotban lévő, roskadozó házra akarnánk egy hatalmas, csillivilli új tetőt ráhúzni.

Simán összedőlhet az egész épület, persze nem a vezetők vannak alatta.