Judo családiasan

Késő este érek Gyarmatra, leparkolok a közösségi ház mellett. Ahogy kiszállok, megdöbbentő kép fogad: - nehéz eldönteni - boszorkányok, vagy feketébe öltözött anyókák sorakoznak a bejárat előtt. A megdöbbenéstől szóhoz sem jutok, hamar belépek az ajtón. Arra készülök, hogy hosszú asztaloknál szigorú tekintetű judósok ülnek, előttük ásványvizes palackok, és a jövőről, no meg az elmúlt év eredményeiről tanácskoznak. Ehelyett fergeteges hangulat, terített asztalok, vacsoraillat és néhány régi ismerős fogad. Nehezen bár, de a tömegben megtalálom Dózsa József egy danos mestert, az egyesület elnökét, akit nem könnyen, de sikerül kiszakítanom egy rövid beszélgetésre. Előtte azonban beözönlenek a fejkendős - bentről mégiscsak boszorkának látszó - "idős" hölgyek, akik óriási komédiázásba kezdenek. Ez a mesternek is meglepetés, mint ahogy az is, hogy a nénikék szövegben is adnak neki hideget, meleget, felidézve az év történéseit. Később megtudom, az egyik tanítvány édesanyja szervezte az edző iránti tiszteletből, szeretetből táplálkozó "előadást". Mindez tapintható a teremben. Félrehúzódunk egy pár perces beszélgetésre.

- Gyarmaton évek óta folynak az edzéseink, és minden év végén összehozunk egy záró bulit. Persze nem csak szórakozunk: egyúttal az éves közgyűlést is megtartjuk. Hagyomány a szülőkkel együtt szervezett batyus bál, ami a jókedvről, a mulatságról, az összetartozásról szól. Jól érezzük magunkat, amit hozunk, azt eszünk és iszunk, nagyon jó a társaság. Nagyon nagy köszönettel tartozom az ittenieknek, azért a melegségért, szeretetért, szeretettel, amivel fogadnak itt Gyarmaton _ mondja az edző, aki gyerekekkel és felnőttekkel is foglalkozik.

- Januártól Pápán is nyitunk, sikerült egyezséget kötni az egyik általános iskolával, így nincs akadálya az edzésnek. Akkor már egy pápai klub is elindulhat. Ez azért volna jó, mert körülbelül tizenöten most a városból járnak ki hozzám edzésre. A magunk lábán állunk, nullszaldósok vagyunk, ami azt jelenti, nem kapunk támogatást senkitől. Nem is állok oda pénzért kuncsorogni senki elé. Amit elértünk, azt a szülőkkel együtt, saját erőnkből értük el - fogalmaz József, akitől azt is megtudom, hogy az éves közgyűlés, tehát a hivatalos rész elég rövid volt.

-  Nem szeretem szaporítani a szót. Természetesen az eredmények önmagukért beszélnek, de ebbe se megyek bele túlságosan. Hogy miért? A judo számomra nem a versenyzésről, hanem az összetartozásról, az itt is tapasztalható családias légkörről szól. Nem arról kell szólnia, hogy a másikat legyőzöm, vagy nem. Jött hozzám egy kisgyerek, aki annyira kövér és esetlen volt, hogy egy felülést nem tudott megcsinálni. Ez a gyerek ma sem sovány, de az egyik legmozgékonyabb, legügyesebb a csapatban, és kezdi kinőni magát. A judo nekem arról szól tehát, hogy először önmagunkat kell legyőzni. Győzzük le azt, hogy nem tudok futni. Azt, hogy nem tudom befogni a számat, hogy nem tudok elszakadni az internettől. Ezt a szemléletet adom tovább, és ezzel meg is foghatók a gyerekek, akik rettentő bizalommal, őszinteséggel fordulnak hozzám. De eljutottunk oda is, hogy a szülők azzal büntetnek otthon, hogy ha nincs kész a lecke, nem engedik edzésre a gyerekeket. Így aztán a tanulni való is megvan, és a közösségi élet is működik - mosolyog az edző.

- Számomra ez a mérvadó, nem az, hogy bármilyen versenyről ilyen, vagy olyan érmet hozunk el. Természetesen, ha a tanítványok igénylik, nincs akadálya a versenyeken való részvételnek. És az itt elért eredmények is minket igazolnak, talán nincs olyan versenyzőnk, aki ne állt volna már dobogón. De még egyszer hangsúlyozom, nem ez az elsődleges célunk. Nálam az edzésen sok a játék, sok a nevetés, jól érzik magukat a gyerekek. Talán ebben különbözünk a többi klubtól. Anyukák, apukák, gyerekek együtt vannak, különböző foglalkozású, korú emberek dolgoznak együtt azért, hogy jól érezzük magunkat.

Józsefet visszaköveteli a tagság, a buli nélküle nem az igazi, így el kell engednem. Pedig szívesen hallgatnám még, hiszen annak szükségét fogalmazza meg, amitől kiteljesedhet egy ember élete. És ez nem a pénz, nem a hatalom, vagy a látványos, kirakati sikerek. A legegyszerűbb, és legönzetlenebb dolog az életben: ez a szeretet.