Tiszta források, hűsítő kutak Tapolcán

Tapolca történetében és jelenében meghatározó szerepe van a víznek. Nevét egyes kútfők a meleg vizű forrásokból vezetik le, a szlávos Toplica, Topulza névváltozatokból. A város alatt húzódó mintegy 10 kilométeres barlanglabirintus egész tórendszert rejt a föld felszíne alatt. Meleg vizű források és hideg karsztvizek táplálják a Malom-tavat, amely az őt körbevevő színesre festett régi házakkal és a Tapolca-patakkal együtt a leghangulatosabb részét képezik a városnak. Tapolca a források és tavak mellett az ivókutak városa is. Mindazoknak, akik először látogatnak ide, a látnivalók közt biztosan feltűnnek – főként a nyári melegben – a Salföldön élő Raffay Béla ivókútjai.

Raffay Béla az 1989-ben megalakult Veszprémi Művész Céhnek kezdetben céhmestere, majd tagja. 1992-től a Veszprém Megyei Kultúráért Alapítvány kurátora, illetve képviselője. Kőből és fából faragja, bronzból önti műveit: köztéri szobrokat – elsősorban dísz- és ivókutakat, vízköpőket – és kisplasztikákat, úgynevezett marokszobrokat alkot.

Érdemes végignézni a szobrászművész díszes kútjait, amelyek ugyan stílusukban egységesek, de mindegyiknek más-más jellegzetessége van, anyagukat tekintve bronzból és bazaltkőből készültek.

A Malom-tó sétányához szinte hozzátartozik a Kosfejes-ivókút bronz kifolyóval és kőből készült medencével. A posta előtt található Tüskésgyíkfejes-kút kifolyója és medencéje is bronz, utóbbi egy páfrányfenyő fajtának, a Ginko bilobának a levelét formázza. A szép arcú Tavasztündér-ivókút egy szociális intézmény, míg a gyerekek kedvence, a Napocska-ivókút a Batsányi János Általános Iskola udvarán áll. Egy mesebeli állatot ábrázol a Griff-fejes ivókút a város Fő terén.