Szép környezet, tiszta levegő

2020.11.22. 07:00

Bükkszentkereszt az Északi-középhegység egyik legvonzóbb üdülőhelye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában fekszik Bükkszentkereszt, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk hegység területén. Hatszáz méteres tengerszint feletti magasságával az ország második legmagasabban fekvő települése. A hegyekkel körbezárt völgykatlanban található faluban és környékén a hóréteg vastagsága január-februárban rendszeresen eléri a 30-40 centimétert.

Juhász-Léhi István

A Wikipédia szerint 600 méteres fekvése ellenére az időjárás kiegyensúlyozott, nincs érezhetően hidegebb, mint az alacsonyabban fekvő településeken. A hegyek – amelyek körbezárják a falut – az erős szelektől is védik a települést, valamint a köd is ritkább, mint Miskolcon.

A Bükk hegység jelentős részét 1514-ben koronauradalommá nyilvánították; a birtok központját Diósgyőrben rendezték be. A község tulajdonképpeni alapítójának Simonides Jánost, az üveghuta egyik bérlőjét tekinthetjük, az alapítás évének pedig 1755-öt; az első bérlő Sztraka Ferenc volt. A hutában főleg szlovák és ruszin munkások dolgoztak. Újhután egy időben csak szlovákok laktak; a lakosság egy része ma is szlovák anyanyelvű.

A hóréteg vastagsága januárban és februárban elérheti a 30-40 centimétert is
Fotó: Juhász-Léhi István/Napló

A fából épült, zsindellyel fedett műhelyben ablaküveget és öblösüveget egyaránt gyártottak, utóbbit formába fúvó eljárással. Simonides János bérlősége alatt, a huta virágkorában a munkások száma meghaladta a 30-at is. Akkor ez volt Borsod vármegye második legnagyobb ipari üzeme (az ómassai vasgyár után). Simonides igyekezett gondoskodni falujáról, fakápolnát, kocsmát és kuglipályát is építtetett, saját költségén szlovák nyelvű papot hozatott. A falu gyorsan fejlődött, ahogy egymás után települtek be a környéken dolgozó favágók és más erdei munkások (mész­égetők, szénégetők).

Mivel a koronauradalomban csak római katolikus vallású munkásokat alkalmaztak, a falu lakosainak többsége mindig katolikus volt. 1895-ben a római katolikus plébános nyomására a szlovák lakosok elkezdték magyarosítani nevüket. A régi, szlovák családnevek mára szinte kivesztek.

Az uradalom megszűnése újabb fejlődésre nyújtott lehetőséget; a falu a 19. század közepétől felvirágzott. Lakossága 1939-ben elérte az 1536 főt. Az 1930-as évektől a község kezdett a turizmusra is berendezkedni. Az első panzióból később üdülő, majd turistaház, aztán fogadó lett. A település 1940. február 16-án vette fel a Bükkszentkereszt nevet.

A Bükkszentkereszt közelében található Hollóstető a Bükk egyik legszebb üdülőhelye, ahol turistaház és hegyi kemping várja a természet kedvelőit. A tiszta magaslati levegő kedvezően hat a pajzsmirigy működésére; a levegőkúrával enyhíthetők a Basedow-kór tünetei.

Bükkszentkereszt környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét Fotó: bukkszentkereszt.hu

Hasonlóképp előnyösen hat egyes légzőszervi megbetegedésekre (asztma), ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. A vérszegénység gyógyításában előkúrának javasolják.

A látnivalók közül kiemelkedik IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson – ahol állítólag utoljára ütközött meg a tatárokkal –, a Boldogasszony köve, a bükki füvesember gyógynövénykertje és a millenniumi emlékpark.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!